Hazafelé megy a pap. Az út mellett egy örömlány várja a klienseket, a pap elmegy mellette, és odaszól neki:
– Leányom, imádkozni fogok érted.
– Nem szükséges, atyám, ötezerért megkaphat.
Az amerikai, a francia, a magyar és a cigány állnak az Eiffel-torony kilátóján.
Hirtelen az amerikai előkap egy köteg dollárt és elkezdi ledobálni a mélybe, miközben ezt kiabálja:
– Nekünk ebbÅ‘l otthon rengeteg van!
Ezt látva a francia előkap néhány üveg pezsgőt, és elkezdi a mélybe önteni, miközben azt kiabálja:
– Nekünk ebbÅ‘l itthon rengeteg van!
Látva ezt, a cigány aggodalmas arccal fordul a magyar felé:
– Te, tesókám, eszedbe ne jusson valami hülyeség…
Egy nÅ‘ bemegy egy férfi ruházati üzletbe és segÃtséget kér az eladótól:
– Ajánlana, kérem, valami olyan nyakkendÅ‘t, ami kiemeli a férjem kék szemeit?
– Asszonyom, bármelyik nyakkendÅ‘ kiemeli a szemeket, csak elég szorosan kell megkötni.
Oxfordban tanÃttatja a fiát a skót. A gyerek hónapok óta nem ad életjelet magáról. A skót elpanaszolja ezt a szomszédjának.
– Ezen nagyon könnyen lehet segÃteni – mondja a szomszéd. – Ãrj neki egy levelet, hogy: „Édes fiam, mellékelten küldök tÃz fontot.â€
– De hiszen ez rettenetesen sok!
– Igen, de ha a pénzt kifelejted a borÃtékból, meglátod, hogy a fiad rögtön Ãrni fog
A vasárnapi istentisztelet végén a pap kérdezi a gyülekezettől:
– Most, hogy meghallgattatok engem, megbocsátottatok-e az ellenségeiteknek? Aki megbocsátott, tegye fel a kezét!
A jelenlévők 80%-a jelentkezik. A tiszteletes kis gondolkodási idő után újra felteszi a kérdést, és végül már mindenki felemeli a kezét, egyedül az első sorban egy öreg nénike nem mozdul.
– Kovács néni, maga még mindig nem bocsátott meg az ellenségeinek? – fordul hozzá a pap.
РNekem nincsenek ellens̩geim. Рfeleli kedvesen mosolyogva az ̦regasszony.
– Nahát, az hogy lehet? Mondja csak, Kovács néni, hány éves?
– Kilencvennyolc.
Erre a gyülekezetben mindenki feláll és tapsolni kezd.
– Kovács néni, kérem, jöjjön ki ide elÅ‘re, és mondja el nekünk, hogy lehet, hogy valaki megélt kilencvennyolc évet, és nincsenek ellenségei.
A néni kitipeg, szembenéz a tömeggel, majd fennhangon kijelenti:
– Túléltem az összes rohadt szemétládát!
– Hova mész? – kérdezi az aggódó mama a fiát.
РKi a z̦ldbe.
– Egyedül?
– Nem, Jucit is viszem magammal.
– Csak ne feküdj le a vizes fűre!
– Mondtam már, Jucit is viszem magammal…
forrás: http://www.vicclap.hu/
A humidoromat szép lassan elkezdtem megtölteni szivarokkal. Ãœresen nem mutat túl jól a szobámban. Meg egyébként sem azért vettem, hogy üresen álljon! 😎 Jelenleg csak olcsóbb szivarokat tárolok benne, mert ismerkedem az Ãzekkel. EttÅ‘l függetlenül van már egy Romeo Y Julietta No.1., amivel egyik kollégám ajándékozott meg.
Az eddigi felhozatal (a képen balról jobbra):
1 db – Romeo Y Julietta No.1 Tubes
1 db -Â La Aurora – E. Leon
1 db – Don Alfredo Corona
1 db – VegaFina Coronas
1 db – Santa Clara Special Edition Corona
1 db – Miranda Corona
2 db – Guantanamera Cristales
1 db – Guantanamera Puritos
1 db – VeraCruz Corona
1 db – VeraCruz Corona Maduro
1 db – VeraCruz Robusto Maduro
1 db – Gyűrű nélküli Churchill (CigarTower-ben vettem)
1 db – VeraCruz Churchill
1 db – Flor de Gurabo Churchill
Drága Párom bevallása szerint fél a kétkerekűektÅ‘l, kerékpárra sem szÃvesen ül fel. A motorzást is veszélyesnek tartja, amiben igaza is van, de kell egy kis izgalom egy férfi életében. Amikor megismerkedtem Vele olyanokat mondott, hogy Å bizony nem fog motorra ülni… (Ugye nagyon ismerÅ‘s kijelentés?)
Természetesen a hosszas beszélgetések és a gyÅ‘zködés meghozta az eszét! 🙂 Amikor elÅ‘ször mentem hozzájuk motorral nagy nehezen sikerült rávenni, hogy álló helyben üljön fel. Kisebb gyÅ‘zködés után beadta a derekát és még aznap sikerült elvinni egy kisebb körre. Ezután szereztem neki egy bukót kölcsönbe, de az nagy volt rá. EttÅ‘l függetlenül kétszer elmentünk egy nagyobb körre és rájött, hogy tetszik neki a motorozás. Legalább addig is Velem lehet és „ölelgethet”.
Elkezdett olcsó bukósisakokat nézni a neten és folyamatosan küldözgette, hogy Neki mik tetszenek. Végül május 15-én elszánta magát, elmentünk a Shox-ba és vettünk neki egy JET-820 JATOED zárt sisakot.  A csütörtöki motorbérléses akciómon be fogja tudni járatni és bármikor jöhet Velem egy karikára, ha motorozni támad kedvem! 🙂
Szóval most nagy a boldogság…
Ãprilis elején elkezdett rakoncátlankodni a moci. Menet közben fulladozott és a szivatóval játszadozni kellett, hogy menjen. 2010 április 23-án eljuttattam szervÃzbe, ahol kitakarÃtották a karburátort és azóta nagyon szépen teszi a dolgát. Még a kuplungot kellene megcsináltatnom, mert alacsony sebességrÅ‘l történÅ‘ gyorsÃtásnál sokszor úgy érzem, mintha hirtelen megugrana. De ez egy másik történet és beruházás.
IdÅ‘közben Páromat sikerült rábeszélni, hogy üljön fel mögém és menjünk el néha motorozni. Nagyon jó érzés, hogy motorozás közben is Velem van, bújik, ölelget! 🙂
A fentebb Ãrt fulladozás ellenére tetszett neki a dolog. Most ott tartunk, hogy a közeljövÅ‘ben veszünk neki saját bukósisakot és együtt róhatjuk a kilómétereket! Jó lenne ha már az idÅ‘járás is partner lenne eben, mert egy kissé már túl sok esÅ‘ esett!
Már tavaly is felmerült bennem, hogy motort kellen bérelni tapasztalatszerzés céljából. Ugyanis nem tudom eldönteni, hogy a későbbiekben milyen motort szeretnék magamnak. 2-3 út látszik körvonalazódni:
- Túramotor (Suzuki GSF650S Bandit, Honda CBF600)
A túramotorok nagyon régóta vonzanak, de leginkább csak aszfalton használhatóak. Van velük rövidtávú tapasztalatom, ezért nagyjából tudom mire számÃthatok. - Túra-endúró (Suzuki DL650 V-Strom, Honda XL700V TransAlp)
A TransAlpot egyszer volt alkalmam vezetni egy nagyon rövid távon és akkor nagyon megfogott kényelmes nagy ülésével. - Enduró (Yamaha XT660R, Yamaha XT660Z Tenere)
Ez a vonal nem nagyon mozgat, bár a Tenere nagyon tetszik. Ennek ellenére lehet, hogy ez lenne nekem a megfelelő kategória.
Ismerettségi körben nincs olyan ember, akitÅ‘l egy napos túra erejéig lehetne motort kölcsönkérni. 1-2 éven belül szeretném lecserélni a robogómat egy komolyabb géper, valamint nem szeretnék mellényúlni egy rossz választással, ezért döntöttam a bérlés mellett. Az interneten kutakodva találtam rá a V2 Túra – Motorbázisra, ahol van lehetÅ‘ség motorbérlésre egész elfogadható áron. Páromat megfűztem, hogy 2010. május 20-án csütörtökön béreljünk ki egy Suzuki DL650 V-Strom-ot. Hufi kollégámat is sikerült megfűzni, hogy jöjjön el velünk egy laza gurulásra. Å ugyanis nagy túrás és nagyon sok szép helyet ismer kicsiny hazánkban.
Elmentem lefoglalózni a motort és nagyon meglepett a kereskedÅ‘ pozitÃv hozzáállása. 11-tÅ‘l vannak nyitva, de a kedvemért bejönnek reggel 8-ra, hogy idÅ‘ben tudjuk kezdeni a motorozást. Ilyen az igazi kereskedÅ‘…
Megvan a humidor már csak el kell érni, hogy a páratartalom is bálljon a megfelelÅ‘ értékre, ami kb 70%. Ennek érdekében többször áttörültem desztillált vizes zsebkendÅ‘vel, vizes zsepit és vattát helyeztem el benne. A tartozék páramérÅ‘ alapján elvileg elérte pár nap altt a kÃvánt értéket, de a benne elhelyezett szivarok mégis elkezdtek kiszáradni, ami csak akkor lehetséges, ha alacsony a páratartalom. A Conradban vettem egy olcsó digitális hÅ‘ és páramérÅ‘t. Ennek a készüléknek köszönhetÅ‘en kiderült a turpiszság. Az analóg hygrometer 75% a valóságban 53% volt. BeállÃtottam a digitális alapján és azóta szinkronban vannak. Mivel még mindig alacsony volt a nedvességtartalom a humidorban melegÃtettem desztillált vizet és kis stampedlis poharakban raktam a dobozba. Naponta kétszer töltöttem meg a poharakat meleg desztvÃzzel és meg is lett az eredménye. 3 nap elteltével, poharak nélkül megvan a kÃvánt 70%-os páratartalom. Szóval most nagy az örömködés! 🙂
Egy régi barátomékon keresztül ha minden igaz, akkor a napokban sikerül hozzájutni pár darab dominikai szivarhoz. Most még egy kicsit szegényes a humidorom, de idÅ‘vel változni fog a helyzet…. Az a baj, hogy itthon nagyon drágák a minÅ‘ségi szivarok, ezért külföldrÅ‘l kell(ene) rendelni!
2006 nyarán barátaimmal töltöttünk egy hétvégét balatoni nyaralójukban és a parton vettünk egy 5db-os ÃSZ Cherry szivarnak nevezett dohányrudat. AlapvetÅ‘en poénnak indult az egész, de engem megfogott az Ãze és az érzés, hogy valami „különleges” dolgot csinálok. A cigarettát nem szeretem. Középiskolában dohányoztam, majd késÅ‘bb a katonaság alatt is, de az sosem vonzott, mert mindenki csinálja. Szóval azon a bizonyos hétvégén elhatároztam, hogy következÅ‘ pancsolós hétvégre veszek pár darab „igazi” szivart. Pár héttel késÅ‘bb adódott egy újabb alkalom, amikor is 3 darab kubaival a táskámban érkeztem meg haveromékhoz. Ãzre, aromára, füstre is teljesen más volt, mint az ÃSZ. Mondhatom, hogy barátaimank és a Balatonnak köszönhetem, hogy beleszerettem a szivarozásba, ami valójában „művészet”, egy rituálé.
Az évek elÅ‘rehaladtával folyamatosan próbálgattam a szivarokat és eljutottam arra a szintre, amikor már otthon is szeretnék gyönyörködni bennük, pár különlegesebb darabot eltenni késÅ‘bbre. Sajnos a szivarok kényesebbek, mint a cigaretták és nem lehet simán a fiókban tárolni Å‘ket, mert kiszáradnak, szétporladnak és elvesztik aromájukat. Egy kiszáradt szivarnak csak a csÃpÅ‘s, maró Ãzére fogunk emlékzni és hatalmas csalódásnak, pénzkidobásnak éljük meg az egész szertartást. A szivarok szempontjából a 70% körüli relatÃv páratartalom az ideális, ezért is van szükség egy úgynevezett humidorra, ami lényegében egy fadoboz, de mégis sokkal több annál… Spanyol cédrusból készül és a benne elhelyezett párologtatókkal „igyekszik” tartani ezt a bizonyos 70% körüli páratartalmat.
Amikor elkezdtem a humidorokat nézegetni meglepÅ‘dtem, hogy mekkora választék van. Tudtam, hogy leginkább a „Corona” és a „Churchill” méretek állnak közel az hozzám. Olyan humidorokat kezdtem keresni, amibe kb 40-50 darab „Churchill” is kényelmesen elférhet. A páratartalom mérÅ‘nek (hygrometer) zárt állapotban is láthatónak kellett lennie, hogy ellenÅ‘rzéshez ne kelljen sokszor nyitogatni a humidort. Az üvegtetÅ‘sek nagyon tetszettek, mert Ãgy bármikor láthattam dohányrudaimat. Az interneten keresgélve bukkantam a SmokeHouse oldalára, ahol találtam olyan humidort, amilyet szerettem volna. Telefonon érdeklÅ‘dtem a kiszemelt áldozat méretei és elérhetÅ‘sége felÅ‘l. 2010. április 30-án, munka után elmentem az üzletükbe és megvettem a kicsikét kemény 16.200 magyar király valutáért. Úgy érzem jó vétel volt, mert máshol ennél kicsit kisebbet láttam 10.000 pénzzel drágábban.
Két cimbora sokáig kimarad egyik éjjel, és szóba kerül, hogy kinek mit szól otthon a felesége. Azt mondja az egyik:
– Én nem értem, hogy a feleségem hogy csinálja, de ahányszor késÅ‘n megyek haza, mindig ébren van. Óvatosan nyitom a kaput, lábujjhegyen megyek be a lakásba, nem kapcsolok villanyt sem. Amikor a legnagyobb csendben próbálok beosonni az ágyba, az asszony felugrik, és elkezd ordÃtozni velem.
– Nem jól csinálod, haver! – mondja a másik. – Én ilyenkor jól becsapom az ajtót, felkapcsolom a lámpákat az egész házban, hangosan lehúzom a vécét, nagy hévvel beugrom az ágyba, megszorongatom a feleségem, és azt mondom neki: „Most azonnal akarlak!” Na, ilyenkor mindig úgy tesz, mintha mélyen aludna.
Két pap álldogál az országút szélén, kezükben egy tábla:
„Közel a vég! Fordulj vissza, mÃg nem késÅ‘!”
Arra jön egy autós, mutatják neki a táblát, az pedig dühösen kikiált a kocsiból:
– Hagyjatok békén, szentfazekak! – és továbbhajt.
TÃz másodperc múlva hatalmas fékcsikorgás, majd egy hangos csobbanás hallatszik.
Azt kérdezi egyik pap a másiktól:
– Nem lenne jobb, ha azt Ãrnánk a táblára, hogy a hÃd leomlott?
Megy egy férfi az utcán, aki folyamatosan ezt mondogatja:
– A rohadt életbe, a rohadt életbe, a rohadt életbe…
MegállÃtja a rendÅ‘r:
– Mondja uram, miért káromkodik egyfolytában?
– Most szült a feleségem!
– Most szült a felesége? Gratulálok, micsoda örömhÃr!
– De fekete lett a gyerek!
РA rohadt ̩letbe!
A tanÃtó néni kérdi az iskolában:
– Pistike, mondd meg nekem, melyik élÅ‘lény növekszik a leggyorsabban?
– A hal.
– Hát ezt meg honnan veszed?
– A papám a múlt vasárnap fogott egy halat, és azóta ahányszor mesél róla, a hal egyre nagyobb.
A férj vásárol egy robotot, ami tökéletesen tudja detektálni a hazugságot. Alig várja, hogy hazajöjjön a gyerek és kipróbálhassa. Megjön a fia, és rögtön kérdőre is vonja:
– Hol voltál?
– Benn maradtunk a könyvtárban tanulni.
A robot erre odamegy a gyerekhez és akkora pofont ad neki, hogy leesik a székről.
– Na, fiam ez egy hazugságdetektor robot, úgyhogy ne hazudj többet. Hol voltál?
– Elmentünk Pistiékhez filmet nézni.
РMit n̩ztetek?
– Az Egri csillagokat.
A robot erre odamegy a gyerekhez és akkora pofont ad neki, hogy leesik a székről.
– Szóval, mit néztetek?
– Egy szexfilmet, amit Pisti az InternetrÅ‘l letöltött.
– Látod fiam, én a te korodban soha nem hazudtam az apámnak.
A robot erre odamegy az apához és akkora pofont ad neki, hogy leesik a székről.
– Na, látod. A te fiad. – szólal meg a feleség is.
A robot erre odamegy az asszonyhoz és akkora pofont ad neki, hogy leesik a székről.
forrás: http://www.vicclap.hu/
Párszor már mentem a motorral miután „újjávarázsoltam”, de az akkumulátor továbbra sem akar működni. Digitális multiméterrel rámértem és szomorúan tapasztaltam, hogy 9V alatt van a feszültsége 12V helyett. ValószÃnüleg cellazárlatos lett vagy átment mélykisülésbe. Bár jobban belegondolva már a talyi szezonban is voltak vele indÃtási nehézségeim. Sebaj, 3.200 Ft-ért vettem egy új akkumulátort, beszereltem és gyönyörűen indul, sÅ‘Å‘Å‘t még a fordulatszámmérÅ‘ is megjavult, mert korábban a másik akksival pár perc után leesett a mutató 0-ra és meg sem mozdult. Aldiban vettem egy akciós univerzális akkumulátor töltÅ‘t, de azzal sem sikerült életet lehelni bele. A lényeg, hogy az új akksival működik és nem kell minden egyes indÃtásnál a berúgókarral ügyeskednem, szenvednem.
Az új gumik egy kicsit szokatlanok, mert tapadnak és sokkal jobban fordul a gép. Igaz még nem feszegettem a határait és még egy kis ideig nem is fogom, had kopjanak még egy kicsit… Ezekkel a gumikkal megszűnt az enyhe kormányvibráció is, ami régebben volt. Ez a harmadik éve a mocinak nálam és ez idÅ‘ alatt kicsit elhanyagoltam, de most úgy érzem bepótoltam az elmaradásomat.
Szóval most nagy az öröm és rójuk a km-eket!
Egy ideje elhanyagoltam motorom ezekben a cudar idÅ‘kben. De mivel nemsokára itt a jóidÅ‘ (elvégre jön a tavasz vagy mi a f*sz) újra elÅ‘térbe kerülhet kétkerekű masinám. Többen mondták már, hogy adjam el és vegyek egy „normális motort”, de mivel rendszámos a kicsike nem kell a kutyának sem. Akit meg érdekelne az nevetséges összeget kÃnálna érte. Ha csak nézem a garázsban a gépsárkányt és nem megyek vele egy métert sem, akkor a cirka 10.000 Ft-os éves költséget (kötelezÅ‘+teljesÃtményadó) „röhögve” kibÃrom. Legalább ketyegnek a bonuszaim a kötelezÅ‘ biztosÃtásra…
A gumikat elhatároztam, hogy lecserélem, mert az első még a gyári (10 éves), a hátsó meg 6 éves, kb 60%-os,van benne egy rajzszög és a 140/60R13 helyett csak 130/60R13-as gumik vannak fent. Szóval a hátsó mindenképpen cserés lett volna az állapota és mérete, az első meg a kora miatt.
A képen látható Dunlop 207 RunScoot abroncsok mellett döntöttem és az R17 webáruházból rendeltem/vásároltam. Nagybátyjám falujában levÅ‘ gumissal lecseréltettem az abroncsokat, majd egy héttel késÅ‘bb, mikor már jobb idÅ‘ volt lemostam, lemaszkoltam és lefestettem a felniket arany szÃnű festékkel. Miután ezekkel végeztem összeraktam a gépsárkányt, felraktam a matricákat és gyakorlatilag befejeztem a munkálatokat. Már csak élvezni kell az „erÅ‘t”…
2010. február 7-én szeretett, nagyhangú autócskám átlépte a 100.000 km-t. Mivel 5 számjegyű a számlálója Ãgy lett egy 0 km-es „új” autóm. Köszönettel tartozom Drága Párocskámnak, mert türelmes volt Velem miközben a kocsival és a fényképezÅ‘géppel „játszadoztam” munkahelyem körüli kis utcákban.
Tegnap este a nagy sietségemben, figyelmetlenségemben benyeltem egy 10.000 Ft-os helyszÃni bÃrságot záróvonal átlépésért. Kissé vitatható volt a szitu, de az elmúlt évek alatt elkövetett szabálytalanságaim miatt úgy érezem, hogy megérdemeltem és örülhetek, hogy „ennyivel” megúszom. Ennél nagyobb összetűzésem ne legyen a szervekkel és 2-3 évente egy-két alkalommal „beleférhet” hasonló összegű megsarcolás.
Sajnos egy kicsit elhanyagoltam oldalam tartalmának bÅ‘vÃtését, pedig történtek dolgok rendesen…
Október második fele:
Åsök Å koda Favoritját leadtuk bontóba és vettünk helyette egy ’93-as Ford Escortot. A Å kodára sajnos nagyon sokat kellett volna költeni a közelgÅ‘ műszaki vizsga miatt. Szerencsére nagyon jó barátoméknak épp volt egy hibátlan Escorjuk, ami mint utólag kiderül nagyon alkalmi vétel volt. Visszatekintve is nagyon megérte.
Régóta vágytam egy bőrözött kormányra a kocsiban, most ez az álmom is teljesült.
November:
ElsÅ‘ hétvégéjén volt a Céges kirándulásunk Herceghalmon egy wellness szálodában. Szép, mutatós volt a hely, de mivel egész nap ittunk nem indultunk túl nagy felfedezőútra a komplexumon belül. Megelégedtünk a bárral 🙂
A hónap közepén sikerült hozzájutnom 4 darab alig használt, szinte új nyárigumihoz (Falken ZE912 175/60 R13).
Még november 10-e környékén regisztráltam egy társkeresÅ‘ oldalon, mivel már régóta egyedül voltam és egy aggódó barátom is nyaggatott, hogy ismerkedjek. Fent voltam, nézelÅ‘dtem, pár embernek néha Ãrogattam, nem voltam túl aktÃv. Aztán november 29-én megtört a jég… Levelezni kezdtem egy elbűvölÅ‘ lánnyal!
December:
Hosszas levelezés után 13-án vasárnap végre találkozhattam Vele, a levek ellenállhatatlan, csodálatos szerzőjével és azóta már Párommá lett Hölgyeménnyel!!!
A céges karácsonyi buliba nem mentem, mert egész nap idegbeteg voltam a fáradságtól. A szilvesztert Párommal tölthettem egy barátomék házibulijában.
Egy nehéz évet zártam sikeresen és egy újat kezdhettem boldogságban…
Motorszerelés után beraktam a teherautóba a téli kerekeimet, hogy és munkahely belsÅ‘ parkolójában lecseréljem a nyári gumijaimat. Furcsa megjelenést eredményezett a könnyűfém felnik után a gyári lemezfelnik látványa. Igaz pár nap múlva hozzászokik a szemem. Befejezvén a műveletet visszavittem nagybratyómhoz a „feleslegessé” vált nyári garnitúrámat.
A most leszerelt ~40-50%-os gumijaimat jövő tavasszal le kell cserélnem. Ezzel a mintamélységgel elmenne még egy szezont, de esős időben már többször éreztem, hogy kicsit már csúsznak. Meg egyébként is 175/60R13-ast akarok a mostani 165/65R13 helyett.
Anyagi okokból kicsit leragadtam a szerelési, felújÃtási munkálatokkal.
A hét folyamán megrendeltem a KeloMotornál az elsÅ‘ irányjelzÅ‘ket és egyúttal vettem Ferodo márkájú hátsó fékbetétet. Szerdán kimentem, hogy levegyem a hátsó kereket és kicseréljem a fékbetétet. Leszedtem a kipufogót, hogy könnyebben hozzáférjek a kerékhez, de nem sikerült meglazÃtanom a kerékcsavart. Ãgy mára egyeztettem egy gumissal, hogy lazÃtsa meg azt a bizonyos csavart. Légkulccsal második nekifutásra már meg is lazult. Kérdezem tÅ‘le, hogy mivel tartozom erre visszakérdez: „Ugyan, ennyiért??” Akartam adni neki némi pénzmagot, de nem fogadta el…
Vannak még normális kereskedők, akik nem csak lehúzzák az embert!!!
Visszaérve levettem a kereket és mindent fekete fékpor borÃtott. Benzin és ecset segÃtségével eltávolÃtottam, amit tudtam. EgyenlÅ‘re úgy hagytam, hogy elpárologhasson a benzin. Legközelebb a hátsó kereket mégegyszer átsikálom és rakok rá felnicsÃkot, bár még nem tudom milyen szÃn lenne az igazi. Szerencsére hideg van és „ráérek” a szereléssel…
A gengszter az iskola előtt várja a fiát, aki éppen vizsgázik. Nemsokára jön ki a kapun a gyerek.
– Na, hogy sikerült? – -kérdezi az apa.
– Büszke lehetsz rám, apu! – feleli a gyerek. – Egy órán át faggattak, de semmit se tudtak kiszedni belÅ‘lem!
Két barát beszélget:
– Komám, ahányszor felnézek a csillagos égre, mindig a feleségem arcát látom magam elÅ‘tt…
РMi̩rt? Mert olyan sz̩p?
– Fenét! Olyan szeplÅ‘s!
Egy részeg az éjszaka közepén állÃt haza. Bemegy a hálószobába és megszólal a sötétben:
– Na, asszony, kezdheted a szitkozódást, különben nem találom meg az ágyat!
– Biztos úr, szeretnék feljelentést tenni az anyósom ellen. – mondja egy férfi a rendÅ‘rségen – Szabályosan a zebrán mentem át az úttesten, amikor az a nÅ‘ hirtelen hátulról föllökött a kocsijával, és megállás nélkül elrobogott. Kész csoda, hogy megúsztam!
– Várjunk csak, – szól közbe az ügyeletes tiszt – azt mondja, a kocsi hátulról jött. Honnan tudja, hogy az anyósa volt a tettes?
РBiztos ̼r! Harminc ̩ve hallgatom azt a diadalmas r̦h̦g̩st!
Vadásznak az orvosok a tónál. Amikor a vadkacsák felröppennek, a belgyógyász felemeli a puskáját, de nyomban vissza is ereszti:
– Nem biztos, hogy kacsa…
Tovább várnak, ismét felröppennek a vadkacsák. A pszichiáter céloz, de ő is leereszti a fegyvert:
– Én tudom, hogy kacsa, de vajon Å‘ is tudja-e magáról?
Megint csak várnak tovább. Amikor felröppennek a vadkacsák, a sebész irtózatos tüzelésbe kezd, lelövi az összeset. Odaszól a kórboncnoknak:
– Menj, és nézd meg, van-e köztük kacsa.
Házasság vagy agglegényélet? Előbb-utóbb mindannyiunknak el kell döntenünk ezt a kérdést.
Nem is túl nehéz a választás, kb. mint amikor az orvos megkérdezi: „Hashajtót vagy beöntést szeretne?”
forrás: http://www.vicclap.hu/
Az utolsó NFS, amivel tényleg sokat játszottam a Most Wanted volt. Abban még voltak rendÅ‘rök, forgalom és nem legutolsó sorban szabad bolyongás. Az Undergrond „Fast and Furius” féle csicsás világ nagyon nem jött be. A ProStreet féle pályaversenyzés nem lett volna rossz, ha nem lett volna a Wheelie-zÅ‘s gyorsulásos baromság. Egy bizonyos szint felett még kormánnyal sem lehetett normálisan irányÃtani a kocsit. Az Undercover enyhén szólva hatalmas katasztrófahalmaz, ennél többet nem is szánok rá.
Nah ezek után folyamatosan jöttek a beharangozók, hogy milyen valósághű szimuláció van készülÅ‘ben az EA háza táján. A hÃrek és videók alapján azt hittem újra lesz az NFS sorozatnak egy JÓ epizódja…
Az elsÅ‘ benyomások eléggé vegyesek voltak. Grafikailag és hang ügyileg jónak tartom, de a menükezelés eléggé gáz. Patch kellett hozzá, hogy egérrel lehessen navigálni. Felbontástól és élsimÃtástól függ, hogy ablakos vagy teljes képernyÅ‘s módban hajlandó futni. 1920×1200-on élsimÃtás nélkül az ablak elhelyezésével kellett szórakoznom, hogy „teljes képernyÅ‘s” legyen a játék, ez szerintem szánalmas 2009 év végén!!!
Az irányÃtás szokást igényelt, de meg lehetett vele barátkozni. Az MI mindig gyorsabb nálunk és szinte kilökni is képtelenség. Nekimész féktávon a jobb hátuljának és atomstabilan megy tovább, Te pedig megpördülsz. Szimulátornak hirdették, de sokkal inkább Arcade. Igaz, aki szimulátorozni akar, annak 3 féle progi áll a rendelkezésére:
- rFactor
- Richard Burns Rally
- Race o7 (GTR Evolution)
Én leginkább a GTR Evolution-nal játszom, mert az tényleg szimulátor, ahol a fizika törvényei érvényesülnek…
u.i.: Lehet, hogy a hiba az Én készülékemben van, amiért nem tudott magával ragadni a SHIFT, de szerintem akkor is egy kalap…
2007 év vége felé vettem egy HP PhotoSmart M537-es digitális fényképezÅ‘t. Akkor úgy tartottam, hogy nekem az is bÅ‘ven elég lesz arra amire használni szeretném. A gép minden tekintetben nagyon egyszerű, végtére is belépÅ‘ szintűként tarják nyilván. Szabadban, napos idÅ‘ben használható képeket lehet vele csinálni, de szürkületben, sötétben nagyon zajosak lesznek. Az Aeroxos képek is ezzel a HP-val készültek és ekkor érkeztem el arra a szintre, hogy kell egy komolyabb fényképezÅ‘, ami több lehetÅ‘séggel kecsegtet. Gondolkoztam tükörreflexes gépeken is, de „Hufi” kollégám lebeszélt róluk, mert nincs semmi fotós tapasztalatom és elÅ‘ször inkább egy „egyszerűbb” gépen tanuljak meg jól, szépen fotózni. Hallgattam „mesterem” szavára és megvettem a kicsikét, egy Panasonic DMC-FZ38-at.
Idáig több, mint 600 képet lÅ‘ttem el vele, mÃg a korábbi kis HP-val összesen „csak” 461-et. Ha azt vesszük, hogy nem használom az automata üzemmódját, hanem magam próbálok beállÃtani mindent a fényviszonyoknak és a témának megfelelÅ‘en, akkor már nem is olyan sok ez a ~600 kép… Viszont a sok próbálkozás és használhatatlan kép ellenére sem bántam meg a beszerzését, mert legalább leköti az idÅ‘m egy részét és tanulhatok valami újat!!!
Egy jól sikerült kompozÃció:
(Elismerem, hogy nem tökéletes a kép, de a tapasztalatomhoz képest egész jól sikerült)
Egy házaspár este ágyba bújik. A férj egyből akcióba lendül, mire az asszony:
– Mókuci, várj, ne kapkodj. Izgass fel elÅ‘tte!
– Jól van. Elittam az összes pénzt és agyonütöttem anyádat.
A legfontosabb férfiak egy nő életében:
– Az orvos, mert azt mondja: „Vegye le a ruháit!”
– A fogorvos, mert azt mondja: „Nyissa nagyra!”
– A fodrász, mert azt kérdezi: „Hogy szeretné: tépettre vagy göndörre?”
– A tejes ember, mert azt kérdezi: „ElÅ‘re vagy a hátsó bejárathoz tegyem?”
– A lakberendezÅ‘, mert azt mondja: „Ha már bent lesz, meglátja, imádni fogja!”
– A tÅ‘zsdeügynök, mert azt mondja: „Hirtelen felemelkedik, egy darabig tartja magát, aztán szép lassan lemegy ismét.”
– A bankár, mert azt mondja: „Ha túl hamar kiveszi, elveszti a kamatokat!”
– A telefonszerelÅ‘, mert azt kérdezi: „Itt az asztalon szeretné, vagy a falnál?”
A rendÅ‘r házitanÃtót fogad nehéz felfogású gyereke mellé. Egy alkalommal döbbenten hallja a másik szobából, hogy a tanÃtó a halott apáért elmondandó imádságot tanÃtja a gyereknek. Ãtrohan és kifakad:
– Mire tanÃtja maga ezt a gyereket? Hiszen én még élek és egészséges vagyok!
– Na ja, de mire a maga fia ezt megtanulja.
Három barátnő beszélget a házaséletről. Azt mondja az egyik:
– Az én férjem olyan, mint egy Rolls-Royce, lágy és kifinomult.
– Az enyém olyan, mint egy Porsche, erÅ‘s és gyors.
– Az én férjem olyan, mint egy öreg Chevy, kézzel kell beindÃtani, és gyorsan az ülésbe pattanni, mÃg jár a motor.
Idősebb Fradi-szurkoló készülődik az esti meccsre. A felsége nézi, amint férje csupa zöld-fehérbe öltözik. Egyszer csak megszólal:
– Apukám, ahogy elnézlek, Te jobban szereted a Fradit, mint engem.
– Anyukám, ahogy elnézlek, lassan már az Újpestet is!
A Váci utcai presszó teraszán három lány üldögél. Hirtelen razzia kezdődik. Az elsőtől megkérdezi a nyomozó:
– Mi a foglakozása?
– Matematikus vagyok! Összeadom magam az igazgatóval, négyzetre emelem a szoknyámat, kivonom magam a termelésbÅ‘l…
– Hát maga? – fordul a másikhoz.
– Agronómus vagyok! Vándorolok melegágyból melegágyba…
A harmadikhoz fordul:
– Hát maga?
– Én is k…a vagyok, csak nem tudom magamat ilyen szépen kifezejni…
forrás: http://www.vicclap.hu/