Az elmúlt pár évben azt veszem észre, hogy a nők többsége agyvérzésen esett át!
Az „átlag” pasikkal ellentétben nem a csajok/nÅ‘k seggét vagy melleiket szoktam nézni, hanem az összképet és mindig idegbajt kapok a mostani táska hordási divattól! Igen, szándékosan használom a DIVAT kifejezést, mert nem akarom elhinni, hogy kényelmesen lehet vinni egy táskát, ha derékszögbe hajlÃtjuk a karunkat és a hajlatba tesszük a pántot/”fogantyút”.
És ezt természetesen még tudják fokozni, amikor vásárlás után a szatyrokat is ily módon aggatják magukra, mint valami fogasra.
EttÅ‘l komolyan mondom úgy néznek ki a nÅ‘k, mintha agyvérzésük lett volna és lebénult volna a karjuk… Szerintem nem trendi, hanem szánalmas!
Elnézést kérek a valóban beteg emberektÅ‘l a hasonlat miatt, nem szándékoztam megbántani Åket emberi méltóságukban!
Nem gondoltam volna, hogy eme baráti összejövetelig várnom kell az Ãrással, de most van rá lehetÅ‘ségem és idÅ‘m.
Mindenki kidÅ‘lt és alszik. Magyarra lefordÃtva készülnek a második berúgásra pedig még csak  kettÅ‘ óra múlt. Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy lényegében ketten megittunk egy literes whiskey-t reggel hattól délig…
Mostanában annyit ittam, hogy még bÃrom is.  Egyszerűen leÃrhatatlan érzés, amikor 5 pasi elmegy és „kényezteti” egymást. Itt most ne értsetek semmit sem félre, nem buzulásról van szó, hanem lazulásról és ahogy a pasik lazulnak az nagyon kemény…
Ez a Szilvásvárad nagyon jó hely! Nyugis, csendes és még a levegő is tiszta, bár az tény, hogy a szivarozással eme utóbbi pontnak lőttek a környezetünkben.
Élni tudni kell!
Tegnap este szűzpecsenyét grilleztünk tárcsán. Reggelire tárcsán készült lecsó volt, ebédre szintén szűzpecsenye egy kis medvehagymás carbonara spagettivel. Vacsira tárcsán sült csülök lesz és még ott a holnapi nap a lábszárpörkölttel, ami bográcsban fog készülni és a pisztráng a völgyben. A szivarokról és a piákról még nem is beszéltem…
Az a durva, hogy otthon nem szoktam konyhában tevékenykedni. Itt pedig mosogatok, tésztát fÅ‘zök miközben odateszek egy kávét is fÅ‘ni. SÅ‘t, reggelire is csináltam egy kávét. Az ital kihozza belÅ‘lem a konyhatündért, de sajnos ilyen téren „drága” vagyok. Meg azért az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy „Å‘sök” fürkészÅ‘ szemei társaságában nem is szeretek semmit sem csinálni, mert akkor csak belemagyarázás van, ezt pedig rühellem.
Szóval iszonyatosan jó bulinak vagyok részese egy nagyszerű társasággal, barátokkal! Egyedül az egyik cimbora horkolása nem hiányzik Ãgy gépelés közben, de elnézem neki…