Gondolom kissé meglepÅ‘, hogy szivart emlegetek a cÃmben és mégis a pipás bejegyzések közé sorolom eme bejegyzést. Ez azért lehetséges, mert a tudomány oltárán feláldoztam egy „fél” José L. Piedra Petit Cetros nevű kubai szivart (a másik felét majd elszÃvom szivarnak).
A kÃsérlet lényege, hogy feldarabolom/aprÃtom és pipadohányt csinálok belÅ‘le. KÃváncsi vagyok, hogy pipában füstnek eresztve milyen érzés lehet kubai dohányt pöfékelni. Az ötletet az adta, hogy miközben pipákról és pipadohányokról olvastam megakadt a szemem a havanna tÃpusú „fűszerdohány” emlegetésén, ami lényegében a szivargyártásban használt dohányfajta. Mivel önmagában eléggé ritka, sÅ‘t elérhetetlen pipadohány forméjéban ezért úgy gondoltam, hogy csinálok magamnak egy „olcsó” gépi szivarból. Azért esett a választásom erre a dohányrúdra, mert apró nyesedékdohányból áll a tölteléke, csak a kötegelÅ‘ és burkolólevél van teljes dohánylevélbÅ‘l és ezért jóval kisebb meló szétmorzsolni.
A kb. 1,5-2 tömetre elegendÅ‘ morzsolt dohányt betettem egy simÃtózáras tasakba (füves zacsi) és beraktam az egyik humidoromba, hogy nehogy nagyon kiszáradjon a hétvégi Ãzlelésig.
Épp Párommal ejtÅ‘ztünk és beszélgettünk az ágyban miközben váltogatta a csatornákat a zajládán, amikor az egyik kereskedelmi csatornán jött a „hÃrâ€, hogy valami celeb börtönedzéssel edz. Többnyire nem szoktam érdeklÅ‘dést mutatni a sztárolt lényekkel kapcsolatos dolgok iránt, de most kivételesen végignéztem a riportot és nem bántam meg. Egy olyan edzésformáról volt szó, amihez nincs szükség gépekre, edzÅ‘terembe járásra, hanem csak magadra. EZ KELL NEKEM! – gondoltam magamban.
Pár nappal késÅ‘bb rákerestem a riportban elhangzó fegyencedzés kifejezésre és tetszett, amiket olvastam.  Nagyon felbuzdultam és megvettem a Fegyencedzés cÃmű könyv mindkét kötetét és még jobban elmélyültem a témában.
November közepe táján kezdtem bele az edzésekbe a 3×2 méteres kis cellámban, akarom mondani szobámban. Nem mondom az elején kissé könnyűnek éreztem a feladatokat, de aztán keményebbre fordult a dolog…
A mai nap folyamán kiegyenlÃtésre került a 2007 januárjában felvett autóhitelem, mert az utolsó részletet is befizettem!
750.000 Ft-ot vettem fel változó kamatozású, forint alapú hitel képében 72 havi futamidÅ‘re. A havi törlesztÅ‘részletem 18.6xx-18.9xx Ft között volt végig. Ez idÅ‘ alatt visszafizettem 603.138 Ft kamatot és 9.182 Ft csekkdÃjat. Igen, jól látjátok: Majdnem a dupláját (1.362.320 Ft) fizettem vissza felvett összegnek, de nem bánom a döntésem!
Amikor beleugrottam a dologba az volt az egyetlen megkötésem, hogy kizárólag forint alapú hitelt vagyok hajlandó aláÃrni és úgy látszik, hogy nagyon jól döntöttem. Szerencsére az összeg végig kezelhetÅ‘ volt.
Egyszer hoztak ki 1 Ft elmaradást, de az lényegében technikai jellegű volt. Az egyik hónapban duplán számoltak csekk dÃjat, amit a következÅ‘ben 1 Ft-tal kevesebbért Ãrtak jóvá. Csekket persze maguktól nem küldtek errÅ‘l az „elmaradásról”. Telefonon abban maradtunk, hogy elutalom ezt az összeget, mert ha kp. fizetem egy bankfiókban vagy csekkett kérek róla, akkor felszámoltak volna olyan 150-500 Ft közötti „kezelés költséget” a kerekÃtési szabály szerinti „ingyenes” befizetésemre. Mivel olyan számlacsomagom volt, hogy ingyen utalok Ãgy nem vágott földhöz a dolog és még csak nem is idegeskedtem a bank hülyesége miatt.
A lényeg, hogy végre enyém az autó és lassan megláthatom/kézben foghatom a még sosem látott törzskönyvét.