2009. december 13-án megismerkedtem egy csodálatos leányzóval akivel már az első pillanattól kezdve egy hullámhosszon voltunk. Az idő múlásásval egyre jobban mélyült a kapcsolat közöttünk. Volt részünk bánatban, nagyon sok örömben, voltak kisebb összeszólalkozások is, de ezek mind velejárói egy komoly kapcsolatnak! Egymás szüleivel jól kijövünk, ami azért nagyban behatárol(hat)ja egy Pár közös jövőjét. Párom Családjával egy augusztus 22-ei sajnálatos tragédia hozott össze mégjobban Ez a mindenki számára megdöbbentő és váratlan esemény nyitotta fel a szemem, hogy mily múlandók is vagyunk. Ezért egy nagy levegővétel után elhatároztam, hogy magasabb szintekre emelem Oldalbordámmal folyó kapcsolatomat és két hónappal ezelőtt (pont eme bejegyzés megjelenésének idején) kb 20 óra 45 perckor Pilisvörösváron a Bányász emlékműnél feltettem szeretett páromnak azt a bizonyos kérdést, amit minden nő csak egyszer szeretne hallani élete során:
„Hozzám jössz feleségül?”
Annyira váratlanul érte szegényt a kérdés, hogy még kétszer meg kellett ismételnem, de a végén megdöbbent arckifejezését félretéve egy hatalmas mosollyal az arcán kimondta a boldogÃtó IGEN-t, amit hallani akartam…