Szombaton reggel 9-re értem ki nagybátyámhoz, némi előkészület után előhoztam a motoromat és elkezdtem összerakni. Elsőként a kipufogónak az egyik felfogatási pontját “javítottam ki”. Sikerült szerezni egy gumi szilentet az alsó csavarhoz. A szerelési útmutató képeit elnézve eredetileg is volt, de nem sokkal megvétele után menet közben elhagytam a csavart szilentestül. Ezután jöhetett a hűtőventilátor takaró idom. Kis pihenés után jöhetett a másik oldalon a meghajtófedél. Korábban festés céljából a berugókart is levettem, de nem pozicionáltam rendesen, ezért egy foggal feljebb kellett tennem, hogy jobban odaférjen a lábam a sztenderhez. Már most sokkal látványosabb minden, hogy tiszta és nem rozsdás csavarokkal vannak felfogatva az alkatrészek.
A taposó felhelyezése után a biztonság kedvéért beindítottam a kicsikét, hogy ismét megbizonyosodjam működőképességéről. Igaz ezt a lépést ki is hagyhattam, volna, mert elektromos részekhez nem nyúltam és pár nappal ezelőtt megfelelően működött minden. Ez sajnos szakmai ártalom, informatikus vagyok és minden “változtatás után” teszek egy próbát.
Ezután szép sorjában jöhetett a többi idom, itt is cseréletem minden csavart és alátétet. Az első lámpát még nem tehettem vissza, mert a két első irányjelzőt ki fogom cserélni, de egyenlőre hiányzik hozzá a megfelelő anyagi motiváció. Ilyen állapotban elmentem kerültem párat az udvarban, de nem kellett volna, mert a kutyóka majdnem lerántott a motorról. Szerencsére időben észrevettem, hogy utánam rontott és volt időm megállni. Ekkor döntöttem úgy, hogy inkább az utcán megyek vele egy keveset, hogy rendesen felmelegedjen a kipufogó és ráéghessen a festék. Jó volt az égett festékszagot érezni és látni ahogy füstöl az egész kipufogó (650°c-ig hőálló fetékkel festettem).
Jó volt ismét motoron ülni, hiányzott már…

Sikerült kicsivel korábban lelépnem a munkahelyemről és mehettem nagybátyámhoz szerelni…
Elkészültek a “YAMAHA” matricák, ezekért is elmentem. Már majdnem megérkeztem uticélomhoz, amikor észrevettem, hogy a fényképezőgépemet otthon felejtettem. Eme szörnyű feledékenység folyományaként a mai eseményeket nem sikerült képekkel dokumentálnom. 🙁
Lényegében nem csináltam sok mindent:

• feszültség szabályozó csere
• ellenállás csere
• kipufogó visszaszerelés
• levegőszűrő csere, visszaszerelés
• “matt” fekete műanyag idomok kezelése műanyagápolóval
• beindítottam, hogy meggyőződjek a működőképességéről

A régi csavarokat természetesen új rozsdamentes csavarokra cserélem, mert az eredeti feketék eléggé ramaty állapotban voltak/vannak.

2006 nyarán eljutottam odáig, hogy végre megcsináltathatom a motoros jogosítványt. Mivel addigra már “bőven” betöltöttem a 21. életévemet, egyből pályázhattam az “A” (korlátozás nélküli) kategóriára. A Dekmár Autós és Motoros Iskolánál sikeresen levizsgáztam 2006.07. havában.
Következő év tavaszán úgy döntöttem, hogy veszek egy motort. Mivel előtte nem sokat motoroztam ezért döntöttem egy robogó mellett. Tanulni, ismerkedni a két keréken való közlekedéssel bőven elég.
Egy kedves ismerősöméktől vettem, akik építkezés miatt egy kicsit meg voltak szorulva, ezért “sajnos” megváltak kis kedvencüktől.
Egy alkalommal elrepedt az olajcső és folyatta az olajat, egyszer pedig elállítódott a karburátor és nem volt elég ereje a motornak. Szerencsére mindkét hibát sikerült orvosolnom, utóbbit az út szélén.
Tavaly elcsúsztam vele Budaörsön, de szerencsére kisebb karcolásokon kívül semmi bajunk nem esett.

Idén nem sokat használtam, sokat állt egy salakos őrzött parkolóban. Sajnos ezen idő alatt eléggé megfakultak a fényezetlen műanyag elemek és szinte mindenhol megtelepedett a por. Ilyen állapotban nem volt szívem téli álomra szenderíteni, ezért elhatároztam, hogy szétszedem és a lehetőségekhez képest a legtökéletesebben letakarítom, visszaadom neki a régi fényét. A korábbi olajcsőrepedés miatt volt bőven olajos maradvány az alsó idomban, el is használtam 1 liter bigréciolt mire sikerült eltüntetnem az olajfoltokat.

Fáradtságos és hosszadalmas folyamatba kezdtem, de már látom, hogy megérte belevágni…