A keresőszavakból látom, hogy sok embert érdekelnek Yamaha Aerox szerléssel, alkatrésszel kapcsolatos dolgok. Sajnos magyar nyelven nagyon kevés információt lehet megtalálni. Én is sokáig kerestem egy használható könyvet motorom szerelésével kapcsolatban. Az 50ccm-es változathoz sokfelé találtam ilyen könyvet. Aztán valamikor 2009 tavaszán megtaláltam valahol, azóta is nagy becsben tartom! Most fogadjátok Tőlem szeretettel, remélem hasznotokra válik!
Yamaha Aerox YQ100 szerelési kézikönyv (angol)
Megvásárlás után egybÅ‘l beleraktam a már meglévÅ‘ „kiszáradt” szivarjaimat, kb 7db-ot. Lehet ennek is volt köszönhetÅ‘, hogy majdnem 2 hét kellett mÃg beált a megfelelÅ‘ páratartalom a belsejében. Nem mellékesen sokat is nyitogattam, hogy érezzem a szivarok ellenállhatalan illatát. Az elsÅ‘ két hétben 3 szivarom is megrepedt, amiket késÅ‘bb kisebb trükközés árán, de sikerült élvezettel elszÃvnom. ValószÃnűleg a hirtelen „klÃmváltozás” lett a végzetük.
Kezdetben nagyon idegesÃtett, hogy nem áll be a megfelelÅ‘ páratartalom. Május vége felé az egyik párásÃtómon érdekes foltok jelentek meg. Fórumon többen is mondták, hogy a párásÃtó belsejében levÅ‘ „szivacs” penészedett be és cseréljem ki. ValószÃnüleg túlöntöztem Å‘ket.  Szerencsére virágboltokban olcsón lehet kapni ilyen Oázis nevű „szivacsot”. 500 Ft volt egy B30 téglának megfelelÅ‘ darab. Szétszedtem a párásÃtókat és mindkettÅ‘nek kicseréltem a belsejét. Azóta minden feltöltésnél a felesleges desztvizet kirázom, letörlöm róluk. PárásÃtóim köszönik a törÅ‘dést és teszik a dolgukat.
Kezdetben kissé túlmisztifikáltam az egész humidoros, szivartárolásos dolgot, de már rájöttem, hogy felesleges volt. Hetente 2-3 alkalommal ránézek a páratartalom mérÅ‘re, szivarok állapotára. Ha 70% alá esik a levegÅ‘ nedvességtartalma, akkor feltöltöm a párásÃtókat. Néha kiveszek 1-1 szál szivart, hogy enyhe nyomorgatással meggyÅ‘zÅ‘djek állapotukról. A páratartalom ellenÅ‘rzésnél nagyon jól jön, hogy üvegtetÅ‘s a humidor és van egy külsÅ‘ analóg hygrometer. Cserébe nem kell állandóan nyitogatni és bármikor lehet gyönyörködni a füstrudak szépségében. Szóval mostanában kb ennyibÅ‘l áll a „karbantartás”.
Egyik kedves barátoméktól kaptam egy Flor de Gurabo Churchill szivart, ami beton kemény volt mikor hozzám került, de mostanra szépen elkezdte összeszedni magát. Gyengéd megnyomorgatásnál már érezni, hogy nem fadarabot, hanem egy szivart tartok a kezemben. Egy olcsó, gépi Guantanamera szivar Ãzének, aromájának, égésenek is sokat segÃt a megfelelÅ‘ tárolás, hát még egy minÅ‘ségi, kézi sodrásúnak!
Ismét ki kell jelentenem, hogy jó befektetés volt… 😎
Van egy mondás a motorozással kapcsolatban:
„Kétféle motoros létezik:
Aki esett már motorral és, aki fog…”
Ez egy nagyon is igaz mondás és 2008 auguszsztus eleje óta az elÅ‘bbibe tartozom. Napra pontosan sajnos már nem emlékszem a dátumra. Arra viszont igen, hogy egy nagyon szép napos, meleg nap volt egészen 18 óráig…
Meló után kiugrotam Budaösre, mert egy ismerÅ‘sömmel volt találkozóm. Motorral 40 perc alatt kiértem, kocsival lett volna 2-2,5 óra. Viszont most nem errÅ‘l akarok Ãrni. Találkozónk végeztével felvettem a sisakom, felültem a motoromra és elindultam hazafelé. Szép lassan, 10-15 km/h-val közeledtem a 20 méterre levÅ‘ szűk, derékszögű keresztezÅ‘déshez, ahol jobbra kanyarodtam (volna). Nem fékeztem, csak elzártam a gázt. Nem döntöttem, mert lassan mentem. A kanyar közepén egyszer csak kimenet alólam a hátsó kerék és talajt fogtam. A motor nem ált le, a bukóm nem érte a földet. Gyakorlatilag a motoron csak pár karc keletkezett miközben az elsÅ‘ kerék tengelye körül szembefordult velem az úton. Nem csúsztam a földön, csak „lehuppantam”. Szerencsére sem szembÅ‘l, sem hátulról nem jött senki. Gyorsan felállÃtottam a motort, beállÃtottam a jobb oldali tükröt és mentem tovább.
Pár perccel késÅ‘bb az autópályán éreztem, hogy könyököm és a lábam szára egy kicsit fáj, húzódik. Menet közben lenézve láttam, hogy kissé lehorzsolódott lábamon a bÅ‘r. Nem áltam meg, mentem tovább hazafelé. Már a Blaha Lujza tér magasságában jártam mikor elkezdett szemerkélni az esÅ‘. Nem ilyedtem meg, mentem tovább. Aztán a Dózsa György útnál elkezdett szakadni, a Hungáriáig (kb. 1km) szó szerint bÅ‘rig áztam (akkor még nem volt esÅ‘ruhám). Nem is lett volna semmi bajom, mert kb 2 percnyire voltam a munkahelyemtÅ‘l, ahol a motort szoktam tárolni. Viszont a Hungária-Ajtóssy sarkon miközben vártam, hogy a lámpa zöldre váltson borsó szem nagyságú jégesÅ‘ kezdett esni. Nem akartam, hogy nagyon elverjen ezért fogtam magam és lementem motorral az aluljáróba. Nem én voltam az egyetlen, aki Ãgy döntött. 10-15 percet lehettem lent, közben megnéztem közelebbrÅ‘l a könyököm és a lában. Tudomásul vettem a dolgot és áltam a járókelÅ‘k „furcsa” tekintetét. Igazából nem hibáztatom Å‘ket, mert érdekes látvány lehettem teljesen elázva, friss horzsolásokkal…
Miután a jégesÅ‘ elvonult és „rendes” csapadék váltotta fel, mindenki meglepetésére felültem a motorra és bementem a céghez. Leparkoltam motorizált kétkerekűmet, beültem a kocsimba és hazamentem. Gyorsan lezuhanyoztam, átöltöztem. Magamhoz vettem egy törölközÅ‘t, amit az ülésre terÃtettem és elmentem akkori barátnÅ‘m elé. Nem részletezném, hogy miket mondott Rólam, legyen elég annyi, hogy szerinte nem vagyok normális… Egyébként lehet igaza van, de az Én életem!
Abban a szezonban még egyszer ültem motorra, amikor is elvittem Nagybátyjámhoz téli álomra szenderülni. Következő szezonban kissé féltem felülni rá, nem is mentem sokat vele. Idén már bátrabb voltam és használtam. Most, e szezon végére kezdem úgyérezni, hogy kihevertem az akkori sokkot!
Volt tanulsága az esetnek? A válasz: határozott IGEN!
Tanultam belÅ‘le! Ha bármilyen hosszú ruházat lett volna rajtam, nem pedig rövidnadrág-póló, akkor megúszhattam volna két szakadt ruhadarabbal, sérülések nélkül. Tudom, utólag könnyű okosnak lenni… 🙁
Az összes motors felszerelésem egy „gazdaságos” kesztyű, „protektoros” vesemelegÃtő és egy HJC ZF-9-es bukósisak volt. Melegben rövidnadrág-póló, nagyritkán farmer és széldzseki/esÅ‘kabát volt a „védÅ‘ruházat”. Az eséskor is rövidnaci-póló volt rajtam. Mostani fejjel nagy marhának tartom magam eme felelÅ‘tlenség miatt! KövetkezÅ‘ szezon elÅ‘tt vettem egy protektoros kabátot és kesztyűt. Ezek nélkül szinte sehova sem megyek. Robogóról lévén szó protektoros nadrágot nem hordok, de tépÅ‘záras térdvédÅ‘t igen. Néha, nagyon nagy melegben még engedek a rövidnadrág csábÃtásának, de a kabát akkor is rajtam van. A két részes esÅ‘ruha állandó tartozéka motorom tárolórekeszének. Tervbe van még véve egy csizma és nadrág vásárlása, de azt már csak a következÅ‘ motoromhoz.
A lényeg, hogy túlvagyok az elsÅ‘ „kötelezÅ‘n”… 😉 Biztos, hogy lesz még több is, mert a túra-endúrózáshoz hozzátartoznak kisebb eldÅ‘lések, de a lényeg, hogy sosem legyenek nagyobb sérüléseim az elsÅ‘n szerzetteknél!
Szivaros pályafutásom elején szinte mindig igyekeztem tubos-os szivarokat beszerezni, mert azt tartottam, hogy abban tárolva kicsit tovább fogyaszthatóak, nem száradnak ki olyan hamar. Akkoriban 1-3 napig kellett valahogy megőrizni frissességüket. Életem első churchill méretű szivarját egy fogkefetartóban juttattam le Balatonra. Azóta eltelt egy kis idő, humidort is vásároltam. Több helyen kerestem nagyon olcsó tubosos robustot és churchillt, de a két szál együtt többe került volna, mint egy szivartok.
A másik problémám a szivarok meggyújtásánál adódott. 2-3 szál hosszabb gyufával szélcsendben meg lehet gyújtani egy szivart, de valahogy nem tartottam eszétikusnak, praktikusnak. Szeles időben meg egyszerűen esélytelen a művelet.
Åszintén megmondva nem tulajdonÃtottam túl nagy jelentÅ‘séget, hogy mielÅ‘bb orvosoljam eme két eszköz hiányát, mert úgy voltam vele, hogy „eddig  is megoldottam, eztán is menni fog”…
Egy-másfél hónap elteltével, féléves évordulónk alkalmából Párom meglepett egy churchill méretű, krómozott, 2 szál befogadására alkalmas csÅ‘tokkal valamint egy Sky Jim, 3 szúrólángos szivargyújtóval, aljában egy beépÃtett körvágóval.
A csÅ‘tok nagyon praktikus, mert elfér benne a churchill és a robusto méret egyaránt. A gömbölyded formának köszönhetÅ‘en nem érnek egymáshoz a szivarok, elkülönülnek egymástól. A fedele stabilan záródik, 3 nap után sem éreztem, hogy száradnának a szivarok. A gyújtó egyszerűen csodálatos. Nagyon hamar és szépen lehet életre kelteni elszÃvásra szánt dohányrudunkat. Gyufával sosem sikerült ennyire szépen meggyújtani egy szálat sem. A három lángnak köszönhetÅ‘en egyenletesen melegÃti a szivar egész keresztmetszetét. Nagyon elégedett vagyok a „szerzeményeimmel”… 🙂
Csodálatos Páromnak köszönhetÅ‘en 2010. júnuis 15-e óta biztonságosan tudom elszÃvásra szánt szivarjaimat szállÃtani, átmenetileg tárolni és a meggyújtásuk sem okoz már problémát…
Köszönöm Egyetlenem! 😎
Az elmúlt évben nagyon sokminden történt velem és az oldallal egyaránt…
Magánéletemből pár dolgot, eseményt, gondolatot megosztotam Veletek, de a nagyobbik részét megtartottam magamnak. Remélem emiatt senki sem fog megsértődni rám.
Eredetileg egy statikus oldalra gondoltam. 2009. augusztus 14-én telepÃtettem a blogmotort tesztelési jeleggel egy könyvtárba. Viszont egy évvel korábban ezen a napon költöztettem át ide, a végleges helyére.
Érdekesség képpen: életem Párját is 13-án ismertem meg… 😉
A kocsimnak 2011. január 22-én lejár a műszaki vizsgája. Az olajcsere is decemberben esedékes. Elkezdtem összeÃrni, hogy mikek is kell megcsináltatnom, átnézetnem.
- Féktárcsa, fékbetét csere (tárcsáknak van egy kis válla) ~15.000 – 20.000 Ft
- Fékfolyadék, fagyálló csere (két évesek lesznek) ~5.000 – 7.000 Ft
- Fékhatás és lengéscsillapÃtó mérés (Norautónál ingyen megnézik)
- Motorolaj (10W-40 Castrol Magnatec), olajszűrÅ‘, levegÅ‘szűrÅ‘, gyújtógyertya csere ~20.000 – 25.000 Ft
A kopó alkatrészeket szép apránként elkezdem megveszegetni, mert Ãgy egy fokkal elviselhetÅ‘bb lesz a költségvonzat (legalábbis havi lebontásban). Az elÅ‘zetes kalkulációim alapján vizsgadÃjjal együtt 80-100.000 Ft környékén fogom megúszni a műveletsort. Szerencsére van szerelÅ‘ ismerÅ‘s Ãgy nem kell „márkaszervizes” munkadÃjra számÃtanom, az egész szerintem megáll 10.000 Ft-ban.
Június közepén fotózással kapcsolatos oldalak olvasgatása közben bukkantam egy érdekes felhÃvásra/hÃrdetésre.
„Ingyenes fotótanfolyam kezdÅ‘knek!”
Korábban már kerestem hasonló tanfolyamokat, de kivétel nélkül csak fizetÅ‘söket találtam. Megragadtam a lehetÅ‘séget és e-mailban érdeklÅ‘dtem a fenti tanfolyam iránt. Kissé szkeptikus voltam az ingyenességgel kapcsolatban, mert a mai világban semmi nincs ingyen. Azomban levelemre gyorsan megjött a válasz és megnyugtattak, hogy tényleg ingyen van és értesÃtenek a következÅ‘ indulási idÅ‘pontról.
Július 3-án, szombaton eljött a nagy pillanat! Reggel 10-kor a VI. kerület szÃvében került sor az elméleti oktatásra, ahol egy gyors bemutatkozást követÅ‘en belecsaptunk a lecsóba. Az elÅ‘adást Sárközi Péter fotós/grafikus/webdesigner tartotta. SegÃtÅ‘kész és érthetÅ‘en magyaráz, mindenkinek igyekezett válaszolni minden kérdésére. Engem is ellátott néhány hasznos tanáccsal krómozott, csillogó felületek fotózásával kapcsoltaban. Igaz még azóta sem volt lehetÅ‘ségem kipróbálni tanácsait, de ami késik az jön…
A másnap levÅ‘ gyakorlati foglalkozásra nem tudtam elmenni, mert más programom akadt, de szerencsére a csoportok átjárhatók. Lett volna még lehetÅ‘ség fotósétára menni, de sajnos az az idÅ‘pont sem felelt meg. Végül szeptember 5-én vasárnap eljött az Én idÅ‘m. Reggel 10-kor találkoztunk a Hotel Gellért elÅ‘tt. Mivel ez alapvetÅ‘en egy másik csoportnak volt a soron következÅ‘ foglalkozása Ãgy elsÅ‘ ránézésre mindenki ismeretlen volt. KésÅ‘bb csatlakozott az én csoportomból is egy fiatalember. Elindultunk fel a hegyre. Péter 5 helyszÃnt tervezett, ahol különbözÅ‘ szituációkkal talátuk szemben magunkat. ElÅ‘ször ellenfényben, majd beltérben, majd a szabadban. Nagy vonalakban elmondta, hogy milyen beállÃtásokra kell figyelni és mit érdemes fotózni. Ha bárkinek kérdése volt segÃtett.
Összességében nagyon jól éreztem magam és nem bántam meg, hogy jelentkeztem. Új barátokra, ismerősökre tettem szert és nem utolsó sorban fejlődött elméleti és gyakorlati fotós tudásom.
Még egy alkalom van hátra, ahol a számÃtógépes utómunkákról lesz szó. Nagyon várom már…
Hétfőn egy napos, de annál hidegebb reggelre ébredtem. Gyors zuhany, öltözés után beültem a kocsimba és elindultam dolgozni. Ekkor még nem sejtettem, hogy idegbetegként fogok megérkezni a munkahelyemre.
A kerepesi úton kissé megtorpant a forgalom, de folyamatosan haladt. Itt még nem is volt semmiféle probléma. Sokan lefordulnak a róna utcába, mert azt hiszik, hogy fognak pár percnyi elÅ‘nyt egy kisebb kerüléssel. InnentÅ‘l kezd érdekes lenni a történet. A fogarasinál még nem áll a sor a balra kanyarodóknak, gyorsan át lehet jutni. Kivételesen Én sem a jobb oldali, késÅ‘bb megszűnÅ‘ sávba soroltam, mert két autó ált csak elÅ‘ttem. Vált a lámp, megindulunk és egy fekete 4-es Golf irányjelzÅ‘ nélkül majdnem nekemjött a sávomban. Rádudálok és még az a szerencsétlen kezd el mutogatni nekem. Biztos nem látta, hogy két sávból lehet egyenesen menni…
A mogyoródinál már más a helyzet. A lámpa elÅ‘tt kb 150-200 méteres a sor és parkolnak jobb oldalon. Természetesen a külsÅ‘ sáv üres a lámpa elÅ‘tt, gondolom mindenki balra a mogyoródira tart. Az autósok persze az út közepén állnak, balra mellettük majd 1 méter a padkáig. Kiteszem az irányjelzÅ‘t jobbra és elindulok elÅ‘re, páran elÅ‘zékenyek és elengednek. Ehhez csak egy kicsit meg kellett mozdÃtaniuk a kormányt. Odaérek egy parkoló autó mögé, melette egy Opes Astra, elÅ‘tte mellette kilóméteres helyek, az irányjelzÅ‘m még mindig villog jobbra. Várunk, de az már akkor mutogat, hogy mit csinálok, pedig nem is tolakodtam. Megindul a sor, ez a bunkó paraszt meg méginkább jobbra tart csak, hogy szórakozhasson és megmutassa asszonynak, hogy mennyire fasza csávó. Nagy gázzal elmentem mellette, az meg utánnamjön. Természetesen majdnem mindenki balra kanyarodik a lámpánál, simán bejövök a belsÅ‘be. Ez a szerencsétlen annyira iparkodik utánam, majdnem nekimegy a mellette haladónak, 2-3 cm lehetett a két autó között. Az egressynél hagyom, hogy mellém érhessen, mert láttam, hogy végig mutogat. Az ablakot nem húztam le, mert a trágár beszédére nem voltam kÃváncsi. Továbbmentem egyenesen, mert itt is sokan kanyarodtak balra, még ez a szerencsétlen is…
Tudom, hogy nem lenne szabad ilyeneken felhúznom magam, de néha mégis sikreül!
Miért kell az autósoknak, sÅ‘Å‘Å‘t mindenkinek keresztbe tenni egymásnak? Egy kis odafigyeléssel, néha tükörbe nézéssel gördülékenyebbé, autós szemmel használhatóbbá lehetne tenni ezt a nyomorult várost! Lehet azt hitte, hogy tolakodni akarok/akartam, mert sportkipufogós Suzukim van, de ha jelzem a szándékomat és nem bevágok valaki elé, nem veszélyeztetem, akkor miért kell „Ãgy” viselkedni? Az impotenciájáról nem Én tehetek! Sokszor megjárom a fél országot és félek visszajönni székes fÅ‘városunk közelébe a sok idióta balfék miatt…
u.i.: Kissé megnyugodtam, mert kiadtam a mérgem. Ãœlhetek át a teherautóba és irány GyÅ‘r…
Nemsokára betöltöm a 28. életévemet és elmondhatom, hogy még sosem sátoroztam. A kotonaságnál volt alkalmam pár tábori sátor felállÃtásában és bontásában egyaránt segédkezni, de semmi több. Komolyan gondolom a motoros túrákat és szeretném pótolni az elmaradt élményeket. Nem beszélve arról, hogy sokkal több lehetÅ‘ség nyÃlik meg az ember elÅ‘tt, ha el akar menni valahová nyaralni, kikapcsolódni. Mindig is vonzott ez az „életforma, életérzés”, de a baráti társaságom valahogy nem osztotta ezzel kapcsolatos nézeteimet. Mondhatjuk, hogy ezért is akarok túra-endúró motort venni, mert akkor bárhol, bármikor letáborozhatok.
Párommal már az elején eldöntöttük, hogy 2 személyes sátrat nem szeretnénk venni, mert kicsinek tűnnek és egy 3 személyes nem sokkal kerül többe. Hirtelen jött az ötlet, nem is néztünk körbe a választékot illetÅ‘en. Gyakorlatilag az elsÅ‘ helyen (csömöri Decathlon) vettünk egy 3 személyes Quechua T3+ fantázianevű sátrat. Nagyon baráti volt a maga 13.000 Ft-os árával. FÅ‘leg, hogy tavalyról volt még vásárlási utalványom, amit ajándékba kaptam. Szóval 3.000 Ft-ért szerintem nagyon is jó vétel volt. Otthon a nappaliban összeraktuk, felállÃtottuk, de sajnos egyenlÅ‘re elraktuk a szekrénybe. Idén már nem lesz lehetÅ‘ségünk használni, mert még szükségünk lesz két hálózsákra és egy felfújható matracra is.
Szóval már csak be kell rendezni elsÅ‘ közös „ingatlanunkat” és lehet élvezni az együttélés minden elÅ‘nyét-hátrányát… 🙂
