Életem első sátra

Nemsokára betöltöm a 28. életévemet és elmondhatom, hogy még sosem sátoroztam. A kotonaságnál volt alkalmam pár tábori sátor felállításában és bontásában egyaránt segédkezni, de semmi több. Komolyan gondolom a motoros túrákat és szeretném pótolni az elmaradt élményeket. Nem beszélve arról, hogy sokkal több lehetőség nyílik meg az ember előtt, ha el akar menni valahová nyaralni, kikapcsolódni. Mindig is vonzott ez az „életforma, életérzés”, de a baráti társaságom valahogy nem osztotta ezzel kapcsolatos nézeteimet. Mondhatjuk, hogy ezért is akarok túra-endúró motort venni, mert akkor bárhol, bármikor letáborozhatok.

Párommal már az elején eldöntöttük, hogy 2 személyes sátrat nem szeretnénk venni, mert kicsinek tűnnek és egy 3 személyes nem sokkal kerül többe. Hirtelen jött az ötlet, nem is néztünk körbe a választékot illetően. Gyakorlatilag az első helyen (csömöri Decathlon) vettünk egy 3 személyes Quechua T3+ fantázianevű sátrat. Nagyon baráti volt a maga 13.000 Ft-os árával. Főleg, hogy tavalyról volt még vásárlási utalványom, amit ajándékba kaptam. Szóval 3.000 Ft-ért szerintem nagyon is jó vétel volt. Otthon a nappaliban összeraktuk, felállítottuk, de sajnos egyenlőre elraktuk a szekrénybe. Idén már nem lesz lehetőségünk használni, mert még szükségünk lesz két hálózsákra és egy felfújható matracra is.

Szóval már csak be kell rendezni első közös „ingatlanunkat” és lehet élvezni az együttélés minden előnyét-hátrányát… 🙂

4 responses to “Életem első sátra”

  1. Nos az idén már nem ígérem, hogy elviszlek Titeket sátorozni, de ha meg lesz az „új motor”, akkor muszáj lesz „megfertőzzelek” a motorozáson kívül a sátrazás élményével is…

  2. Én idén tudtam szintén először életemben kipróbálni a sátras életet és had’ ne mondjam mennyire feeling volt. Főleg hogy reggel a mosdóba menet már nyomták a kezembe az első-második-harmadik és reggeliig az ötödik pálinkát a kedves nyíregyházai vendéglátóink. Szóval Gabika… HAJRÁ… Élvezzétek

Comments are closed.