Épp Párommal ejtőztünk és beszélgettünk az ágyban miközben váltogatta a csatornákat a zajládán, amikor az egyik kereskedelmi csatornán jött a „hír”, hogy valami celeb börtönedzéssel edz. Többnyire nem szoktam érdeklődést mutatni a sztárolt lényekkel kapcsolatos dolgok iránt, de most kivételesen végignéztem a riportot és nem bántam meg. Egy olyan edzésformáról volt szó, amihez nincs szükség gépekre, edzőterembe járásra, hanem csak magadra. EZ KELL NEKEM! – gondoltam magamban.

Pár nappal később rákerestem a riportban elhangzó fegyencedzés kifejezésre és tetszett, amiket olvastam.  Nagyon felbuzdultam és megvettem a Fegyencedzés című könyv mindkét kötetét és még jobban elmélyültem a témában.

November közepe táján kezdtem bele az edzésekbe a 3×2 méteres kis cellámban, akarom mondani szobámban. Nem mondom az elején kissé könnyűnek éreztem a feladatokat, de aztán keményebbre fordult a dolog…