Természetesen nem Nekem, hanem a Páromnak!
Katám ugye Anyám „városi” kerékpárját használta pár éve munkába járásra, de az utóbbi pár évben pihenőágon volt. Városi mivolta miatt nem alkalmas nagyon terepre, ahol újabban tekerünk Ãgy felmerült az ötlet, hogy kellene venni a részére egy terepképes(ebb) kerékpárt. Az elvárások érzésem szerint nem voltak nagyok: kazettás hátsó agy, teleszkóp, „olcsóság”. Természetesen ebbÅ‘l a 3-asból mindig hiányzott valami, leginkább az „olcsóság”.
Hosszas keresgélés után sikerült leszűkÃteni a keretet két Mali kerékpárra (27,5″ Angel, 27,5″ Cobra) csak az árukkal nem voltunk megelégedve! Illetve a mechanikus tárcsaféket is egy kicsit erÅ‘snek éreztem a mi szintünkön. Elmentünk azért megnézni Åket személyesen, de egy kicsit kiábrándÃtó volt a bemutatóteremben az eladók hozzánemértése és hozzáállása, de ez most lényegtelen. Az Angel 95.000 Ft-ért sérült volt, le volt pattanva a festés egy elég nagy helyen. NézelÅ‘dtünk egy kicsit majd távoztunk. Eldöntöttük, hogy Mali nem lesz.
Végig figyeltük a használt piacot is és találtunk egy gyöngyszemet. Piros-fehér-fekete Merida Matts TFS100 kerékpár Fóton. Még aznap délután elmentünk megnézni és mindent rendben találtunk. Kazettás agy, teleszkóp, relatÃve „olcsó” a maga 75.000 Ft-os vételárával, de volt rajta kitámasztó, a gyári nyerget a korábbi gazdája egy kényelmesebb zselésre cserélte. Az egyetlen dolog, hogy a gumik kopottak voltak, de az szerencsére nem nagy tétel. Egy újszerű kerékpárhoz jutottunk hozzá bÅ‘ven féláron és azért mégiscsak egy Merida. Kikaptuk az elsÅ‘ kereket és már pakoltuk is befelé a kocsimba. Otthon rátettem a pedálokat és mentünk vele egy karikát az utcában.
Katám nagyon boldog vele és szereti is használni annak ellenére, hogy már „felavatta”… 😉
Régebben (kb. 10 éve) nagy kerékpáros voltam, 4 évvel ezelÅ‘tt volt egy „fellángolás”, de idÅ‘ hiányában tényleg csak fellángolás maradt. Akkor kerültek be a kert végi sufniba a kerékpárjaink, amiket idén elÅ‘szedtünk és kicsit elszörnyedtünk a látottakon. Szerencsére csak egy kicsit, mert sokkal rosszabbra számÃtottam.
Kata biciklijén, amit Anyumtól kapott kölcsönbe csak a két külsÅ‘ gumi, két fék- és egy váltó bowden esett áldozatul. Természetesen a fékeket be kellett állÃtani, de mivel az elsÅ‘vel voltak nehézségeim Ãgy a noname féket lecseréltem egy Shimano Alivio V-fékre. Érdekes módon azt be tudtam rendesen állÃtani… A külsÅ‘ket mindenképpen cserélni akartam, mert tudtam, hogy kopottak, de a repedések az oldalfalon megerÅ‘sÃtették eme törekvéseim.
Az Én Magellanom egy kicsit bonyolultabb eset lett/volt. Arra készültem, hogy a teleszkópot fel kell fújni, mert elengedte a levegÅ‘t, de pont azt tartotta meg és az olajat engedte el… Vihettem szerelÅ‘höz, aki 9.000 Ft-ért feltöltötte olajjal és pótolta a hiányzó tömÃtéseket, amiket az elÅ‘zÅ‘ szerelÅ‘ kifelejtett. A külsÅ‘k hiába voltak ellátva mintával, mert miután felfújtam Å‘ket a gumi oldala elkezdett elválni a futófelülettÅ‘l. 26×2,1-es gumik voltak fent, vettem méretben ugyanekkorákat, de azok mégis nagyobbak voltak. Az elsÅ‘ keréknél nem lett volna baj, mert volt neki hely, de hátul már beleért az elsÅ‘ váltó a kerékbe, ha leváltottam a kistányérra. Szerencsémre a kerékpáros bolt visszavette a gumikat annak ellenére, hogy már kidobtam a gumik papÃrjait és kicserélték 26×1,9-esekre. Ezen felül más dolgom nem volt az enyémmel. Csak használat közben derült ki, hogy a fékbetéteim már nem az igaziak Ãgy kicseréltem újakra Å‘ket. ÉrezhetÅ‘en jobb lett a fékhatás.
Nem tudom megmondani, hogy miért vártam ennyi idÅ‘t a cangák elÅ‘szedésére, mert „folyamatosan nyafogtam”, hogy hiányzik a tekerés…