Sok évnyi kerékpározás után 2003-ban jött az ötlet, hogy kellene egy “komoly” bringát birtokolnom. Az akkori kínálatnak megfelelően a legjobb ár/érték arányú kerékpárt rakattam össze a részemre (Shimano LX-XT cuccokkal), amivel feltett szándékom volt, hogy amatőr versenyeken is indulni szeretnék. Akkoriban az egyik kollégámmal rendszeresen jártunk a budai hegyekbe tekerni, de a versenyek valahogy mindig elkerültek.
Augusztus elején találkoztam az Underworld kupa “reklámjával”. A versenykiírásnál láttam, hogy van lehetőség “próbafutamon” részt venni tét nélkül. Gondoltam 30 percet csak kibírok így neveztem a próbafutamra. Egy héttel a verseny előtt kipróbáltam magam Pilisvörösvár környékén, hogy milyen lehet feszített tempóban közlekedni és megállapítottam, hogy menni fog a dolog.
A verseny előtt lett volna lehetőség körbetekerni a pályán, de nem éltem a lehetőséggel, mert jobb szeretem élesben megtapasztalni a dolgokat. Ha erdőben tekerek, akkor is mindig az ismeretlenre kell készülni, mert naponta változhatnak a körülmények. A rajt előtt sem volt bennem semmi feszültség, csak egyszerűen odaálltam a rajthoz és vártam, hogy indulhassunk…
Az első körben még bírtam a tempót, még úgy is, hogy egy szűk kanyart kicsit elszámítottam és majdnem beborultam az árokba. 🙂 A második kör vége felé már éreztem, hogy kezdek kifogyni az erőmből, de azért tartottam magam és pár helyen bátrabban mentem. Az utolsó körömben egy technikai hibának köszönhetően letelt az időm és nem tudtam elindulni a negyedik körömre. Történt, hogy egy meredek emelkedőre a nyeregből kiállva akartam felmenni, de az emelkedő felénél megugrott a lánc és le kellett szállnom. Pontosabban kellett volna, de mivel a bal lábam a meredek lejtőn volt így alig bírtam lemászni a cangáról és csak telt az idő. Innentől már nem siettem sehova, mert láttam, hogy nincs esélyem körbeérni. Az egész versenytáv 6,2km volt részemre, amit 30:55 perc alatt teljesítettem.
Nagyon élvezetes volt a föld alatti rész a változatos talajjal és a diszkrét félhomállyal. Szerencsére a talaj nem csúszott, nem volt meleg, a többi induló is teljes mértékben korrekt volt!
Nulla felkészültséggel (60km-t mentem előtte biciklivel, amiből 45km aszfalton volt) jónak értékelem a szereplésem! A kitűzött célt mi szerint nem versenyzek senkivel és csak a magam szórakoztatását tartom szem előtt maradéktalanul teljesítettem! A kerékpár is tette a dolgát attól a kis műszaki gondtól függetlenül! Nagyon jól éreztem magam és bízom benne, hogy jövőre is lesz lehetőségem részt venni ezen az egyedülálló eseményen… 😉
Megmérettetés,
Vélemény, hozzászólás?