Minden szivarosnak vannak rémálmai, ha a humidorjáról és a szivarjairól van szó.
Az egyik a penész, amit a túl magas, jellemzÅ‘en a 78-80% feletti páratartalom idéz elÅ‘. Eme csapás ellen szerencsére egy kis odafigyeléssel és egy relatÃve pontos páramérÅ‘vel lehet védekezni. Nekem sajnos már volt vele tapasztalatom, de szerencsére idÅ‘ben észrevehetÅ‘.
A másik csapás a dohánybogár, ami ellen nem lehet megelÅ‘zÅ‘ csapást mérni. Hiába az odaadó, gondoskodó és szakszerű gyártás, tárolás, ha a kész szivarok dohánylevelei között sikerül átvészelni néhány petének a fermentálási, gyártási, tárolási folyamatokat. Csak akkor lehet tudomást szerezni róluk, amikor már majdnem késÅ‘. Miután a peték kikeltek szép lassan átrágják magukat a szivaron és apró lyukak kÃséretében „elÅ‘bújnak” rejtekükbÅ‘l. Mivel nagyon kicsi ezért csak nagyon nehezen lehet észrevenni Å‘ket. Arról nem is beszélve, hogy szeretnek a sötét részeken elbújni. Méretükhöz képest gyorsan mozognak.
A nagy szivaros öregek szerint csak úgy lehet megszabadulni tÅ‘lük, ha 2-4 napra mélyhűtÅ‘be majd 2-3 napra rendes hűtÅ‘be tesszük a szivarjainkat. Természetesen be kell csomagolni a szivarokat egy légmentesen záródó simÃtózáras tasakba, hogy ne vegyék át a hűtÅ‘ben tárolt ételek „szagát”. A humidort ez idÅ‘ alatt érdemes jól áttörölni, kiporszÃvózni és lehetÅ‘ség szerint gÅ‘ztisztÃtóval kigÅ‘zölni.
Vélemény, hozzászólás?