web analytics

május 2010 hónap bejegyzései

2010. május 20-i reggelre alig aludtam valamit, annyira be voltam sózva. Ennek köszönhetően a megbeszélt 8 óra helyett 7:30-ra érkeztem meg a V2 Túra – Motorbázis Fogarasi úti üzletéhez. Háromnegyed nyolc környékén befutott a bolt alkalmazottja és már hozta is ki nekem az aznapra szánt Suzuki DL650-est.

Miközben az anyagiakat és a gépátvételt intéztük, Hufi barátom/kollégám is befutott. Gyorsan átpakoltam a saját mocimból a cuccaimat és már indultunk is Barátnőmért Pilisvörösvárra. Párom már motoros szerelésben várt minket sok-sok finom szendvics kíséretében. Rones “bácsi” is befutott, amíg elpakoltunk és beszélgettünk. Eljött a nagy pillanat mikor három lovon elindult a négy bátor ember, hogy meghódítsa országunk középső részének kicsiny dombjait.

Asszonykámat Hufi barátom vitte, mert nem éreztem még annyira biztosnak magam, hogy bevállaljam egy ismeretlen motoron a két személyes közlekedést. Első megállónk az Üvegtigris forgatásának helyszíne volt a Garancsi-tó partján. Itt gyorsan megreggeliztünk és csináltunk pár képet. Az igazi kanyargás innen indult a gánti bauxit bányászati múzeum felé…

Út közben rá kellett jönnöm, hogy kár volt eddig kihagyni a “kis” DL-t. Formára nagyon tetszenek a naked bikeok, de ezen a kissé szeles napon ráébredtem, hogy túrázáshoz kell a szélvédelem. A bukóm szinte végig nyitva volt és nem zavart a menetszél. A bukóm fölé terelte a menetszelet. Nem száguldoztunk, mert nem azért mentünk. Szép kényelmesen 70-90 körüli tempóban mendegéltünk. 3000-3500-as fordulat alatt nem szeretett menni, ezért a kanyargós, dombos részeken 3-4. fokozatban volt neki kényelmes. Nem forszíroztam a tempót sehol sem, így azt sem tudom, hogy hol a vége, egyszer mentem vele 120-130-at egy előzés erejéig. 90-100-as tempónál vígan lehet állva motorozni a nyergében. A fékek harapósak és erősek voltak. A hátsóval vigyázni is kellett, mert  jobban fogtak a kelleténél és néha sikerült is állóra fékeznem a hátulját. ABS hiányában ez nem volt nehéz. Földúton, rossz úton jó szolgálatott tett a futómű, mert alig éreztem valamit az úthibákból. A széles guminak köszönhetően a hosszbordákat nem szereti, de ez minden motorra igaz, nem csak erre.

Gántot elhagyva Csőkakő vára felé vettük az utat egy gyönyörű, forgalomtól mentes útvonalon. Számomra nagyon élvezetes volt ez az útszakasz, mert a motorok hangján kersztül is lehetett hallani a maradak csiripelését. Kb 12 évvel ezelőtt voltam utoljára Csókakőn,gyerek fejjel egy vándor tábor alkalmával. Emlékeimben teljesen más kép élt a községet illetően és nagyon kellemes meglepetés volt az elém terülő látvány.

Szápár volt a következő megálló, pontosabban egy a falun kívül eső szélturbina. A mérete valami elképesztő volt és a hangja… 🙂

A tatai Öreg-tónál Hufi már nagyon szenvedett és kezdett elvonási tüneteket produkálni egy jó bableves iránt. Rones csak tetézte ezt a állapotot az “Ott van még egy szobot.” mondataival. Az igazat megvallva Hufi volt az egyedüli éhes ember a csapatban! 🙂 Végül Hufi félig megkapta, amit akart, mert már “csak” palacsintát kart enni. Ahogy felültünk a motorra és elindultunk egy kis kerülővel Tatabányára a Turul-emlékműhöz. Odafelé már szemerkélt az eső, de ez nem risztott vissza minket. Csak nekem kellett figyelni az úton, mert mindenki beparáztatott, hogy a mocin levő gumik csúszósak nedves körülmények között. Nem is hittem nekik. Ám egy visszaváltásnál a hátulja, majd egy kanyarban az eleje csúszott meg a motornak és ekkor fogadtam meg a tanácsaikat.

Az eső egyre jobban esett és úgy döntöttünk, hogy elindulunk a legrövidebb úton hazafelé, ekkor már egyébként is elmúlt 17 óra és nem akartam sötétben, esőben kóvályogni ismeretlen utakon.. Az esőruhák tették a dolgukat és nem sikerült a természetnek kifognia rajtunk.

Pilisvörösváron Páromtól könnyes búcsút vettünk Hufival és elindultunk, hogy álomba ringassuk hűséges paripánkat egy kellemes, fárasztó nap után.

Másnap reggel még elugrottam a hajógyári szigetre megmutatni ismerősömnek a mocit és magamat. Ezután lemostam a szekeret és fájó szívvel, de visszavittem gazdijának.

A nálam töltött 340km-en 4,67 literes átlagot produkáltunk, ami szerintem nagyon jó érték. Főleg, ha figyelembe veszsem a 100 ccm-es robogóm 3,5 literes fogyasztását…

Nagyon kellemes emlékkel gazdagodtam, és remélem, hogy a közeljövőben ismét birtokolhatok majd egy ilyen gépezetet…

Külön köszönettel tartozom a V2 Túra – Motorbázisnak, hogy lehetővé tették a korai gépátvételt!
Hufi barátomnak/kollégámnak, hogy megtervezte az útvonalat, felkészülten idegenvezetősködött és nem utolsó sorban vigyázott szeretett oldalbordámra!
Rones-nek a türelemért, amit mögöttem haladva tanusított és építő jellegű tanácsaiért!
Páromnak, mert legyőzte félelmét és belekóstólt az “igazi” motorzásba!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (2 votes cast)

8 hónap és 5500 kép után elmondhatom, hogy tudásomhoz mérten nagyon jó vétel volt, az utolsó fillérig megérte az árát. Eleinte csak ismerkedtünk és próbálkozgattam. Majd márciusban jött az éles bevetés mikoris Párommal elmentünk közel egy hétre “nyaralni”. Itt 1800 képet és egy órányi videót készítettem. Az akkumulátor tényleg ki tudja szolgálni a 450-470 expót. Leginkább a “rekesz előválasztásos” programot használom, de előfordult már, hogy a téma megkívánta a “manuális” beállításokat. Az előre definiált témaprogramok közül csak a gyors sorozatot használtam eddig érdemben. Egyszer kétszer próbálkoztam a panoráma képes lehetőséggel, de valahogy nem győzött meg. A beépített vaku egész jól használható, de igazán nyílhatna 2-3 cm-rel magasabbra, mert ha nagyon közeli (~1-40 cm) témát kell megvilágítani, akkor az optika beárnyékolja a kép aljának egy kicsiny részét. Ezt bele kell kalkulálni a kompozícióba és később egy képszerkesztő programmal le kell vágni a “felesleges” részt. Képzajból ISO200-ig nagyon kevés van, ISO400-on elfogadható, e fölött meg egyre több zajt lehet felfedezni a képeken. De hát egy UltraZoom géptől nem várhatunk D-SLR minőséget. Kezdetben JPG állományokba rögzítetem a képeket, de miután kipróbáltam a RAW módot leszoktam róla. Sokkal több finombeállítást lehet eszközölni, ha RAW-ba készítjük a képeket és a végeredmény is szebb lehet. Igaz cserébe 15-16 MB-os állományokkal számolhatunk a JPG 6,5-7MB-os métetével szemben. Amennyiben nincs nagy háttérzaj körülöttünk és videófelvételre adjuk a fejünket, akkor fel lehet készülni rá, hogy minden egyes gombnyomásunk, zoomolásunk hallatszani fog a felvételen. De hát ez legyen a legnagyobb bajunk.

Íme néhány kép, amit a Panasonic Lumix DMC-FZ38-as gépemmel csináltam:

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 9.0/10 (1 vote cast)

Hazafelé megy a pap. Az út mellett egy örömlány várja a klienseket, a pap elmegy mellette, és odaszól neki:
– Leányom, imádkozni fogok érted.
– Nem szükséges, atyám, ötezerért megkaphat.

Az amerikai, a francia, a magyar és a cigány állnak az Eiffel-torony kilátóján.
Hirtelen az amerikai előkap egy köteg dollárt és elkezdi ledobálni a mélybe, miközben ezt kiabálja:
– Nekünk ebből otthon rengeteg van!
Ezt látva a francia előkap néhány üveg pezsgőt, és elkezdi a mélybe önteni, miközben azt kiabálja:
– Nekünk ebből itthon rengeteg van!
Látva ezt, a cigány aggodalmas arccal fordul a magyar felé:
– Te, tesókám, eszedbe ne jusson valami hülyeség…

Egy nő bemegy egy férfi ruházati üzletbe és segítséget kér az eladótól:
– Ajánlana, kérem, valami olyan nyakkendőt, ami kiemeli a férjem kék szemeit?
– Asszonyom, bármelyik nyakkendő kiemeli a szemeket, csak elég szorosan kell megkötni.

Oxfordban taníttatja a fiát a skót. A gyerek hónapok óta nem ad életjelet magáról. A skót elpanaszolja ezt a szomszédjának.
– Ezen nagyon könnyen lehet segíteni – mondja a szomszéd. – Írj neki egy levelet, hogy: „Édes fiam, mellékelten küldök tíz fontot.”
– De hiszen ez rettenetesen sok!
– Igen, de ha a pénzt kifelejted a borítékból, meglátod, hogy a fiad rögtön írni fog

A vasárnapi istentisztelet végén a pap kérdezi a gyülekezettől:
– Most, hogy meghallgattatok engem, megbocsátottatok-e az ellenségeiteknek? Aki megbocsátott, tegye fel a kezét!
A jelenlévők 80%-a jelentkezik. A tiszteletes kis gondolkodási idő után újra felteszi a kérdést, és végül már mindenki felemeli a kezét, egyedül az első sorban egy öreg nénike nem mozdul.
– Kovács néni, maga még mindig nem bocsátott meg az ellenségeinek? – fordul hozzá a pap.
– Nekem nincsenek ellenségeim. – feleli kedvesen mosolyogva az öregasszony.
– Nahát, az hogy lehet? Mondja csak, Kovács néni, hány éves?
– Kilencvennyolc.
Erre a gyülekezetben mindenki feláll és tapsolni kezd.
– Kovács néni, kérem, jöjjön ki ide előre, és mondja el nekünk, hogy lehet, hogy valaki megélt kilencvennyolc évet, és nincsenek ellenségei.
A néni kitipeg, szembenéz a tömeggel, majd fennhangon kijelenti:
– Túléltem az összes rohadt szemétládát!

– Hova mész? – kérdezi az aggódó mama a fiát.
– Ki a zöldbe.
– Egyedül?
– Nem, Jucit is viszem magammal.
– Csak ne feküdj le a vizes fűre!
– Mondtam már, Jucit is viszem magammal…

forrás: http://www.vicclap.hu/

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

A humidoromat szép lassan elkezdtem megtölteni szivarokkal. Üresen nem mutat túl jól a szobámban. Meg egyébként sem azért vettem, hogy üresen álljon! 😎 Jelenleg csak olcsóbb szivarokat tárolok benne, mert ismerkedem az ízekkel. Ettől függetlenül van már egy Romeo Y Julietta No.1., amivel egyik kollégám ajándékozott meg.

Az eddigi felhozatal (a képen balról jobbra):

1 db – Romeo Y Julietta No.1 Tubes
1 db – La Aurora – E. Leon
1 db – Don Alfredo Corona
1 db – VegaFina Coronas
1 db – Santa Clara Special Edition Corona
1 db – Miranda Corona
2 db – Guantanamera Cristales
1 db – Guantanamera Puritos
1 db – VeraCruz Corona
1 db – VeraCruz Corona Maduro
1 db – VeraCruz Robusto Maduro
1 db – Gyűrű nélküli Churchill (CigarTower-ben vettem)
1 db – VeraCruz Churchill
1 db – Flor de Gurabo Churchill

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (3 votes cast)

Drága Párom bevallása szerint fél a kétkerekűektől, kerékpárra sem szívesen ül fel. A motorzást is veszélyesnek tartja, amiben igaza is van, de kell egy kis izgalom egy férfi életében. Amikor megismerkedtem Vele olyanokat mondott, hogy Ő bizony nem fog motorra ülni… (Ugye nagyon ismerős kijelentés?)

Természetesen a hosszas beszélgetések és a győzködés meghozta az eszét! 🙂 Amikor először mentem hozzájuk motorral nagy nehezen sikerült rávenni, hogy álló helyben üljön fel. Kisebb győzködés után beadta a derekát és még aznap sikerült elvinni egy kisebb körre. Ezután szereztem neki egy bukót kölcsönbe, de az nagy volt rá. Ettől függetlenül kétszer elmentünk egy nagyobb körre és rájött, hogy tetszik neki a motorozás. Legalább addig is Velem lehet és “ölelgethet”.

Elkezdett olcsó bukósisakokat nézni a neten és folyamatosan küldözgette, hogy Neki mik tetszenek. Végül május 15-én elszánta magát, elmentünk a Shox-ba és vettünk neki egy JET-820 JATOED zárt sisakot.  A csütörtöki motorbérléses akciómon be fogja tudni járatni és bármikor jöhet Velem egy karikára, ha motorozni támad kedvem! 🙂

Szóval most nagy a boldogság…

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/10 (0 votes cast)

Április elején elkezdett rakoncátlankodni a moci. Menet közben fulladozott és a szivatóval játszadozni kellett, hogy menjen. 2010 április 23-án eljuttattam szervízbe, ahol kitakarították a karburátort és azóta nagyon szépen teszi a dolgát. Még a kuplungot kellene megcsináltatnom, mert alacsony sebességről történő gyorsításnál sokszor úgy érzem, mintha hirtelen megugrana. De ez egy másik történet és beruházás.

Időközben Páromat sikerült rábeszélni, hogy üljön fel mögém és menjünk el néha motorozni. Nagyon jó érzés, hogy motorozás közben is Velem van, bújik, ölelget! 🙂
A fentebb írt fulladozás ellenére tetszett neki a dolog. Most ott tartunk, hogy a közeljövőben veszünk neki saját bukósisakot és együtt róhatjuk a kilómétereket! Jó lenne ha már az időjárás is partner lenne eben, mert egy kissé már túl sok eső esett!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Már tavaly is felmerült bennem, hogy motort kellen bérelni tapasztalatszerzés céljából. Ugyanis nem tudom eldönteni, hogy a későbbiekben milyen motort szeretnék magamnak. 2-3 út látszik körvonalazódni:

  1. Túramotor (Suzuki GSF650S Bandit, Honda CBF600)
    A túramotorok nagyon régóta vonzanak, de leginkább csak aszfalton használhatóak. Van velük rövidtávú tapasztalatom, ezért nagyjából tudom mire számíthatok.
  2. Túra-endúró (Suzuki DL650 V-Strom, Honda XL700V TransAlp)
    A TransAlpot egyszer volt alkalmam vezetni egy nagyon rövid távon és akkor nagyon megfogott kényelmes nagy ülésével.
  3. Enduró (Yamaha XT660R, Yamaha XT660Z Tenere)
    Ez a vonal nem nagyon mozgat, bár a Tenere nagyon tetszik. Ennek ellenére lehet, hogy ez lenne nekem a megfelelő kategória.

Ismerettségi körben nincs olyan ember, akitől egy napos túra erejéig lehetne motort kölcsönkérni. 1-2 éven belül szeretném lecserélni a robogómat egy komolyabb géper, valamint nem szeretnék mellényúlni egy rossz választással, ezért döntöttam a bérlés mellett. Az interneten kutakodva találtam rá a V2 Túra – Motorbázisra, ahol van lehetőség motorbérlésre egész elfogadható áron. Páromat megfűztem, hogy 2010. május 20-án csütörtökön béreljünk ki egy Suzuki DL650 V-Strom-ot. Hufi kollégámat is sikerült megfűzni, hogy jöjjön el velünk egy laza gurulásra. Ő ugyanis nagy túrás és nagyon sok szép helyet ismer kicsiny hazánkban.

Elmentem lefoglalózni a motort és nagyon meglepett a kereskedő pozitív hozzáállása. 11-től vannak nyitva, de a kedvemért bejönnek reggel 8-ra, hogy időben tudjuk kezdeni a motorozást. Ilyen az igazi kereskedő…

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Megvan a humidor már csak el kell érni, hogy a páratartalom is bálljon a megfelelő értékre, ami kb 70%. Ennek érdekében többször áttörültem desztillált vizes zsebkendővel, vizes zsepit és vattát helyeztem el benne. A tartozék páramérő alapján elvileg elérte pár nap altt a kívánt értéket, de a benne elhelyezett szivarok mégis elkezdtek kiszáradni, ami csak akkor lehetséges, ha alacsony a páratartalom. A Conradban vettem egy olcsó digitális hő és páramérőt. Ennek a készüléknek köszönhetően kiderült a turpiszság. Az analóg hygrometer 75% a valóságban 53% volt. Beállítottam a digitális alapján és azóta szinkronban vannak. Mivel még mindig alacsony volt a nedvességtartalom a humidorban melegítettem desztillált vizet és kis stampedlis poharakban raktam a dobozba. Naponta kétszer töltöttem meg a poharakat meleg desztvízzel és meg is lett az eredménye. 3 nap elteltével, poharak nélkül megvan a kívánt 70%-os páratartalom. Szóval most nagy az örömködés! 🙂

Egy régi barátomékon keresztül ha minden igaz, akkor a napokban sikerül hozzájutni pár darab dominikai szivarhoz. Most még egy kicsit szegényes a humidorom, de idővel változni fog a helyzet…. Az a baj, hogy itthon nagyon drágák a minőségi szivarok, ezért külföldről kell(ene) rendelni!

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

2006 nyarán barátaimmal töltöttünk egy hétvégét balatoni nyaralójukban és a parton vettünk egy 5db-os ÁSZ Cherry szivarnak nevezett dohányrudat. Alapvetően poénnak indult az egész, de engem megfogott az íze és az érzés, hogy valami “különleges” dolgot csinálok. A cigarettát nem szeretem. Középiskolában dohányoztam, majd később a katonaság alatt is, de az sosem vonzott, mert mindenki csinálja. Szóval azon a bizonyos hétvégén elhatároztam, hogy következő pancsolós hétvégre veszek pár darab “igazi” szivart. Pár héttel később adódott egy újabb alkalom, amikor is 3 darab kubaival a táskámban érkeztem meg haveromékhoz. Ízre, aromára, füstre is teljesen más volt, mint az ÁSZ. Mondhatom, hogy barátaimank és a Balatonnak köszönhetem, hogy beleszerettem a szivarozásba, ami valójában “művészet”, egy rituálé.

Az évek előrehaladtával folyamatosan próbálgattam a szivarokat  és eljutottam arra a szintre, amikor már otthon is szeretnék gyönyörködni bennük, pár különlegesebb darabot eltenni későbbre. Sajnos a szivarok kényesebbek, mint a cigaretták és nem lehet simán a fiókban tárolni őket, mert kiszáradnak, szétporladnak és elvesztik aromájukat. Egy kiszáradt szivarnak csak a csípős, maró ízére fogunk emlékzni és hatalmas csalódásnak, pénzkidobásnak éljük meg az egész szertartást. A szivarok szempontjából a 70% körüli relatív páratartalom az ideális, ezért is van szükség egy úgynevezett humidorra, ami lényegében egy fadoboz, de mégis sokkal több annál… Spanyol cédrusból készül és a benne elhelyezett párologtatókkal “igyekszik” tartani ezt a bizonyos 70% körüli páratartalmat.

Amikor elkezdtem a humidorokat nézegetni meglepődtem, hogy mekkora választék van. Tudtam, hogy leginkább a “Corona” és a “Churchill” méretek állnak közel az hozzám. Olyan humidorokat kezdtem keresni, amibe kb 40-50 darab “Churchill” is kényelmesen elférhet. A páratartalom mérőnek (hygrometer) zárt állapotban is láthatónak kellett lennie, hogy ellenőrzéshez ne kelljen sokszor nyitogatni a humidort. Az üvegtetősek nagyon tetszettek, mert így bármikor láthattam dohányrudaimat. Az interneten keresgélve bukkantam a SmokeHouse oldalára, ahol találtam olyan humidort, amilyet szerettem volna. Telefonon érdeklődtem a kiszemelt áldozat méretei és elérhetősége felől. 2010. április 30-án, munka után elmentem az üzletükbe és megvettem a kicsikét kemény 16.200 magyar király valutáért. Úgy érzem jó vétel volt, mert máshol ennél kicsit kisebbet láttam 10.000 pénzzel drágábban.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 10.0/10 (1 vote cast)

Napi bölcsesség, idézet


Kategóriák

Sponsored by

Naptár

2010. május
h k s c p s v
« ápr   jún »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Supported by

First Computer Kft. - Minden ami számítástechnika EuroDive First Computer Kft. - Minden ami számítástechnika